2014. 05. 16., péntek, 05:39
Az elmúlt évtizedekben ismét felmerült az igény, hogy új csodákat fedezzen fel az emberiség. Egy svájci cég nemzetközi szavazást hirdetett, hogy mely történelmi emlékek, helyszínek legyenek az újabb csodák. A héten a Colosseumról olvashatnak.
A Colosseum az ókori Róma emlékét idézi. A gigászi amfiteátrum római találmány, melynek lényege az elliptikus alaprajzú aréna, amit több emelet magasságban ülőhelysorok öveztek, ahonnan a nézők a látványosságokat nézhették.
A Colosseum Vespasianus császár ideje alatt épült Rómában, a Forum Romanum délkeleti végén. A császár már nem élte meg a megnyitót, a Colosseumot utóda, Titus avatta fel I. sz. 80-ban. A szertartásos ünnepségen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort egy újabb császár, Domitianus fejeztette be.
A Colosseum nem volt mindig Colosseum, eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy kolosszális szobráról. Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, óriási befogadóképességgel. Az egykori neroi „aranyház" parkjában létesített tó helyén építették fel. A tavat be kellett temetni, hogy az amphitheatrumot felépíthessék.
A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, 48,5 méter magas; mészkőből, tufából és téglából épült, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 55-73 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az első emeletet 80 boltíves árkádsor tartja, a boltívek magassága 7 méter, a tartóoszlopok 2,40 X 2,70 méteresek. A második és harmadik emeletet ugyancsak árkádsor hordozza, a harmadik emelet tetejére tartóállványokat szereltek, amelyekre a túl erős napsütés vagy az eső ellen a közönséget védő ernyőponyvákat feszítették ki. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketreceikből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.
A Colosseumhoz több külső épület is tartozott, ezek félkörben helyezkedtek el az épület körül. Ilyenek elsősorban a ludusok, gladiátoriskolák, és egy atlétaiskola is. 217-ben és 254-ben villámcsapások gyújtották fel a Colosseumot. Az utolsó gladiátor viadalt 404-ben rendezték. Az 1231-es földrengés idején az épület egy része is összeomlott.
A római etikett íratlan szabályai szerint a férfiközönség az amphitheatrumban köteles volt fehér topában megjelenni, csak a kakasülők szegénysorsú közönsége viselhette megszokott hétköznapi ruháját, egyszerű sötét, vagy barna színű tunicáját. Nem illett a küzdelmek alatt sem enni, sem inni, a szünet alatt azonban mindenki elővehette a magával hozott elemózsiáját, vagy a bőkezű rendezők jóvoltából felszolgált ételeket és italokat fogyaszthatta.
