2014. 04. 18., péntek, 06:32
Az elmúlt évtizedekben ismét felmerült az igény, hogy új csodákat fedezzen fel az emberiség. S, hogy melyek ezek? A következő hetekben kiderülnek lapunk hasábjain, hiszen ezeket a csodákat vesszük górcső alá.
A világ hét új csodája a svájci profit-orientált New Open World Corporation cég által felügyelt nemzetközi szavazás révén készült lista, amely nevezetes történelmi emlékműveket és helyszíneket rangsorol. A jelölt műemlékeknek emberi kéz által alkotottnak kellett lenniük, és azoknak 2000 előtt kellett készülniük. 2006 elejére a versenyben maradt helyszínek számát 21-re csökkentették. A szervezők előzetes kalkulációi szerint több mint 90 millió szavazatot adtak le a különböző építményekre. A világ hét új csodája címet a következő építmények érdemelték ki: Chichén Itzá, a Megváltó Krisztus szobra, Colosseum, Kínai Nagy Fal, Machu Picchu, Petra, Tádzs Mahal.
Chichén Itzá
Chichén Itzá maja-tolték romváros Közép-Amerikában, a Yucatán-félsziget északi részén, Mexikóban. Az 500 körül épült maja várost a 10. században a Tulából kelet felé menekülő toltékok elfoglalták, majd a harci szövetségre lépő két nép katonai vezetői a maja-tolték birodalom fővárosává tették. A toltékok honosították meg Kukulkán – a tollas kígyóisten – tiszteletét, harci szokásaikat és az emberáldozat rítusát, amelynek jeleit a város ma is magán viseli. A város egyedülálló építészeti rom-együttese 1988 óta az UNESCO kulturális világöröksége.A város nevének jelentése – szabad fordításban – „az itzai kút kávájánál”. Az elnevezés arra a természetes vízgyűjtő területre utal, amelyen a város fekszik. Éles kettősség jellemzi. Egyrészt a festői rengetegben megbújó romváros az évezredes maja civilizáció dicsőségét hirdeti, másrészt kevés ennél vérfagyasztóbb hely létezik a világon. Az építészeti mesterremekek egykor különösen kegyetlen emberáldozatok színhelyei voltak. A Szent kútnak is titulált cenotes-t mágikus erővel ruházták fel. Vizét szentként tisztelték, senki nem merte háborgatni; áldozatképp tömérdek aranyat és ezüstöt szórtak a mélyére. A kincsek a mai napig ott pihennek a kút alján. Kutatók szerint károsodás nélkül nem is lehet a felszínre hozni őket. Chiczén Itza városához majd’ 600 épület, templom és több labdapálya is tartozott. Manapság a romok egy részét még mindig a dzsungel rejti.
Chichén Itzá legimpozánsabb épülete a spanyol hódítók által El Castillonak, azaz „Kastély”nak elnevezett és Kukulkán tollas kígyóisten tiszteletére emelt piramistemplom. A prehispán, maja építészeti stílusú templomot a toltékok királya emeltette 987 körül. A pontosan észak-dél-kelet-nyugati tájolású, hatalmas, kilenc teraszra tagolódó, négyzetes kőtemplom 55 méter magas. Kilenc terasza van, ez a maja hitvilágban a halál kilenc bugyrát szimbolizálta. A lépcsősorok mindegyikének 91 lépcsője van, és ha a főbejárat nagy lépcsőjét is beleszámítjuk, a 365-ös számot kapjuk, azaz az év napjainak számát. Az épület különlegessége, hogy minden napéjegyenlőségkor a lenyugvó nap utolsó fényei egy tekergőző kígyó, a tollas kígyó árnyékát festik a piramis lépcsőire.
Hogy pontosan mikor és hogyan tűntek el Chichén Itza lakói, arról források hiányában csak találgatnak a tudósok. Maradtak fenn maja feljegyzések arról, hogy 1221-ben polgárháború tört ki a félszigeten, a jelenleg is a restaurálással foglakozó régészek a leletekből arra következtetnek, hogy valószínűleg nem békés körülmények közt szűnt meg birodalmi központ lenni.
