2014. 04. 17., csütörtök, 06:11
Néhány nap múlva húsvét. Számos családban az ünnep a locsolkodásról, a hímes tojásokról, a sonkáról és a munkaszüneti napról szól. De mit is jelent valójában a húsvét? Az ünnep lényegéről Fábry Kornél kaposfüredi plébánossal beszélgettem.
- Néhány nap múlva húsvét, hogyan készül erre a katolikus egyház, mit ünneplünk ilyenkor?
- Húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe, bár sokan karácsonyt tartják a legnagyobbnak, merthogy az a szeretet ünnepe. Akkor a Megváltónk születését ünnepeljük, most pedig azt, amiért jött, hogy a kereszthalálával megváltson, azaz helyettünk vállalja azt a büntetést, amit igazából nekünk kellene levezekelnünk. Hiszen mindannyiunkban van igazságérzet, ami azt mondja, hogy a bűnnek kell, hogy büntetése legyen. Ha valaki bűncselekményt követ el, akkor természetes az egyetértés, hogy kapja meg a büntetését. De nincs kettős mérce, tehát minden bűnnek kel legyen igazságos büntetése. Isten azzal mutatta meg a szeretetét irántunk, hogy Jézusban emberré lett, aki a mi bűneinkért járó büntetést magára vette, bár ő maga bűntelen volt. Erre emlékezünk nagypénteken. Krisztus helyettünk vállalta a szenvedést és a halált. De hisszük, hogy nem a halálé az utolsó szó, hanem a feltámadásé és az életé.
- Több napos ünnep a húsvét, melyik napnak mi a jelentősége?
- A szent három nap liturgia-sorozatát nagycsütörtök délelőtt kezdjük, amikor a székesegyházban Püspök atyával és az egyházmegye papjaival részt veszünk a krizmaszentelési misén. Ez a papság számára külön ünnep, mivel ezen a napon, az utolsó vacsorán alapította Jézus a papság szentségét. Ekkor újítjuk meg a fogadalmainkat. Egyre több hívő imádkozik velünk és értünk ezen a délelőttön. Este az utolsó vacsorára emlékezünk, majd virrasztás keretében olvassuk fel Jézus búcsúbeszédét János evangéliumából. Nagypénteken krisztus szenvedésére és halálára emlékezünk. Ez az év egyetlen napja, amikor nem mutatunk be szentmisét, viszont hamvazó szerdához hasonlóan, szigorú böjtöt tartunk, azaz csak háromszor étkezünk, és csak egyszer a szokásos bőséggel. Ezzel a lemondással csatlakozunk Jézus áldozatához.
Nagyszombat este, sötétedés után kezdjük a feltámadási szertartást, melynek során felnőtteket keresztelünk, és ünnepeljük Krisztus győzelmét a halál felett. Húsvét vasárnaptól egy héten át tart az ünnep, ezt hívjuk húsvét nyolcadának.Húsvétkor el kell döntenünk, hogy kicsoda számunkra Krisztus. Nagyszerű tanító, szegényeket felkaroló humanista, vagy Isten Fia? Az előbbi két esetben húsvétkor csak egy nagyszerű ember halálára emlékeznénk feltámadás nélkül… De Jézus nem csak ember, ő valóságos Isten is. Miből tudjuk ezt? Onnan, hogy bár sok olyan dolgot mondott, ami abszurdnak hatna egy ember szájából (pl. hogy ő fog minket megítélni a világ végén, hogy aki Istennel akar kapcsolatba kerülni, annak őhozzá kell menni, sőt azt is, hogy Ő egyenlő Istennel, stb.), de szavainak igazságát bizonyította azzal, hogy nemcsak előre megjövendölte kereszthalálát és feltámadását, hanem be is teljesítette. Ez a keresztény hitünk alapja. Ezzel igazolja, hogy ő tényleg az, akinek mondja magát: ő Isten, aki emberré lett. Ebből viszont az következik, hogy minden szavának, tanításának sokkal nagyobb súlya van, mint bárki másénak. A Jézussal való kapcsolatunkon múlik a jövőnk. A mi örök életünk azon áll vagy bukik, hogy döntünk-e mellette, hiszen ő tud nekünk egyedül üdvösséget adni, az örök élettel megajándékozni. Ezért az egyház kétezer éve tanúskodik és hirdeti Krisztus feltámadását. Ha ő nem támad fel a halálból, akkor ma nem lenne egyház sem, s a halál is csak reménytelen elmúlás maradna.
- Karácsony előtt az adventi időszak a lelki felkészülés időszaka, húsvétra hogyan készülünk?
- Régen kisböjtnek hívták a négyhetes adventet, míg a nagyböjt az az időszak, ami húsvétot előzi meg. A 40 napos böjt Krisztus böjtjére emlékeztet minket. Ebbe a 40 napba a vasárnapok nem számítanak bele, hiszen minden vasárnap a feltámadást ünnepeljük. Így jön ki nagyjából 47 napra a teljes felkészülés ideje hamvazószerdával kezdődően. Ebben az időszakban igyekszünk elcsendesedni, bűnbánatot tartani, elvégezzük a húsvéti szentgyónásunkat, letesszük a terheinket, hogy tiszta lélekkel ünnepelhessük a húsvétot. A manapság nagyon divatos számtalan kúrával szemben a böjt nem a test, hanem a lélek „edzése”, hiszen a lemondás erősíti a lelket. Ezért péntekenként tartózkodunk a húsevéstől, de ezen felül más lemondást is lehet vállalni.
- Húsvétkor megnő a templomba látogatók száma?
- Igen, sokan vannak a nem rendszeresen templomba járók közül, akik a lelki életük jelen szakaszában azért igénylik, hogy legalább karácsonykor és húsvétkor eljöjjenek a templomba a közös ünnepre. Örülünk nekik és hívjuk őket, hogy máskor is ünnepeljenek velünk, legyenek közösségünk aktív tagjai. A legtöbben nagyszombat este, vagy húsvétvasárnap keresik fel a templomokat. Érdekes, hogy a vallásukat nem gyakorlók közül sokan jönnek a vasárnap reggeli ételszentelésre. Van, aki álltja, hogy más az íze a megszentelt ételnek.
- Mennyire számít a családok ünnepének a húsvét?
- Bár a karácsonyt szoktuk a szeretet és a család ünnepeként említeni a sajátos bensőségessége és egymás megajándékozása miatt, azért a húsvét is összehozhatja a családokat; a munkaszüneti napok utazásra csábítják az embereket, és sokan tartják a régi hagyományokat is, a tojásfestéstől a locsolkodásig, melyek jó alkalmat kínálnak családtagjaink felkeresésére. De a legnagyobb örömet és békét a kölcsönös megbocsátással, kiengesztelődéssel adhatjuk egymásnak, s azzal, hogy visszük a jó hírt: Krisztus érted is meghalt és feltámadt! – Valóban feltámadt!
