2014. 04. 04., péntek, 05:59
Nem vitás, számtalan hely és alkotás létezik Földünkön, ami elképeszti, megindítja, csodálatra és tiszteletre készteti. Sorozatunkban eddig öt csodát ismerhettünk meg, most következzék a hatodik, a rodoszi kolosszus.
A rodoszi kolosszus nem más, mint Héliosz isten óriási méretű szobra volt, Rodosz városában. Egyes történetek szerint azért róla mintázták a szobrot, mert a monda szerint Zeusz legkisebb fia, miután apja, Zeusz főisten felosztotta a világot gyermekei között, kimaradt a felosztásból. Kárpótlásul azt kérte apjától, hogy adja neki Rodosz szigetét, amelynek neve rózsát jelent. Így a rodoszi nép Hélioszhoz imádkozott.
Építésének oka ennél sokkal földhözragadtabb volt. Kr. e. 308-ban Rodosz egy birodalom fővárosa és fontos kereskedelmi központ volt. Elsősorban Ptolemaiosz egyiptomi királlyal állt szövetségben. Kr. e. 305-ben a makedónok hadba indultak Egyiptom ellen, s mivel a rodosziak nem álltak melléjük, ostrom alá vették a várost, ami ellenállt a támadásnak. Ekkor egy óriási rombolóval támadtak Rodoszra, ami egy részen bedöntötte várfalat. A helyek imádkozni kezdtek, s másnap a szerkezet megdőlt és elzárta azt a nyílást, amelyet az előző nap sikerült a város falába ütni. Ezt követően a makedónok feladták az ostromot, a rodosziak pedig a gép maradványaiból felépítették a kolosszust.A szobor ókori források szerint 70 könyök magas volt, azaz mintegy 36 éter magas volt.
A vasszerkezetet előbb agyaggal vonták be, majd ráhelyezték a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. Állítólag a város tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. Ezt később megcáfolták, mivel így az építés idejére le kellett volna zárni a kikötőt, és mivel igen fontos kikötő volt, a város ezt nem engedhette volna meg. A szobor csupán 66 esztendőn keresztül ékesítette a szigetet. Kr. e. 224-ben egy földrengés eltörte Héliosz térdét. A szobor a közeli házakra zuhant.
A remekmű ezek után 900 éven át ott feküdt. Nem állították föl, mert egy híres jós azt mondta, hogy szörnyű sorscsapások zúdulnak Rhodoszra, ha helyreállítják. A monda szerint 653-ban amikor az arabok elfoglalták Rodoszt, a kolosszus megmaradt részeit eladták a szíriai a zsidóknak, akik 900 tevén szállították el. Rhodosz dicső szobra maradt fenn a legrövidebb ideig. A modern világ csupán a "kolosszus" szót őrizte meg, melynek hallatán azóta is egy óriásra gondolunk.
