csevegő A magassarkú cipő története

2014. 02. 22., szombat, 06:38

Azért választottam a sorozat első történetének a magassarkú cipőt, mert a nőiesség egyik legfontosabb tartozéka, bár biztosan akadnak olyanok, akik vitába szállnának velem.

A nőknek gyönyörű a tartásuk általa, de bizony nem a legkényelmesebb reggeltől estig magassarkú cipőben tipegni. Vajon, honnan ered a magassarkú cipő viselete?

Az ókori görögök a szerelem és szépség istennőjét, Aphroditét már magasított talpú cipőben ábrázolták, ezzel akarták jelezni isteni mivoltát. A magas sarok, pontosabban egyelőre a magas talp térhódítására azonban a középkorig kellett várni. Mint tudjuk, akkoriban minden szennyvizet, piszkot, hulladékot az utcákra öntöttek ki, a magas talp kezdetben a sárban járás megkönnyítése céljából készült. A velencei kurtizánok fedezték fel először, hogy a magas talp meghosszabbítja, királynőivé magasítja a termetüket. Úgymond tisztességes nő 1553-ban húzott a lábára először hivatalosan magassarkút, ő pedig Medici Katalin volt, II. Henrikkel történő esküvőjekor. Persze ez messze nem olyan volt, mint a most kapható lábbelik, de már hasonlított rá. Azt valószínűsítik, hogy a magassarkú cipőt egy ismeretlen olasz mester készítette, némi francia segédlettel.

Az évszázadok múlásával a magas sarkú cipő a jómód jelévé vált, férfiemberek is elkezdtek viselni, XIV. Lajos korára pedig a piros tűsarok már a nemesség ismertetőjegye lett. A következő évszázadok a nemek harcát hozták, hiszen a XIX. századig a férfiak is előszeretettel választották ruhatáruk kellékének a magassarkú cipőket, azonban ezt a csatát mégis csak a hölgyek nyerték meg. A magassarkú cipő igazi térhódításáig egészen a második világháború utáni évekig kellett várni, ekkortól a cipők végre elfoglalták méltó helyüket a divatban. A feleségek, anyák a háború miatt inkább a kényelmesebb viseletet választották, a lapos talpú cipőket.

Ahogy az élet kezdett visszatérni a normális kerékvágásba, az elegancia ismét hódított; a tűsarok az ötvenes évekre divat lett. A hatvanas évek ellenkultúrája nem kedvezett a divat hódításának, a magassarkú cipők visszaszorultak, de a szexiparban töretlen maradt a lendülete. A hetvenes években azt vallották, hogy a nőies láb megformálásához igazán a tűsarok dukál, ezt a lendületet vitték tovább a nyolcvanas évek, ahonnan Madonna vitte magával a következő évtizedbe. Hódítása azóta is töretlen, bár a sarok nagysága a divat szeszélyei alapján változik.