2014. 02. 02., vasárnap, 00:00
Vannak zenék, amelyek részévé válnak életünknek. Mert az szólt az első randevún, amazt énekeljük esténként gyermekünknek, a harmadikról pedig eszünkbe jut egy szerettünk. Mascagni Intermezzóját öt éve hallgatom rendszeresen. Jóban - rosszban.
A Cavalleria Rusticana, vagyis a Parasztbecsület egyfelvonásos opera. Pietro Mascagni ezzel a operával egyetlen este alatt, már a premierrel világhírű lett. Hatvanszor tapsolták vissza. Megérdemelten.
A cselekmény egy szicíliai faluban játszódik 1880-ban, Húsvét vasárnap. A templomba készülő falusiak között Santuzza, a fiatal parasztlány bekopog Lucia néni kocsmájába, és Turiddut, a parasztlegényt keresi. Az öregasszony azt mondja, hogy a fia Francofontéba ment borért, Santuzza szerint azonban a fiút látták a faluban éjjel. Közben megjelenik a fuvaros Alfio is, aki húsvétra hazajött szeretett feleségéhez, Lolához. Miközben bort kér, ő is megerősíti, hogy az éjjel látta Turiddut, méghozzá nem messze az ő házától.
A falu lakosai mind bemennek a templomba, a téren csupán Santuzza és Lucia néni marad. Santuzza sírva panaszkodik: Turiddu régen Lolának udvarolt, azonban elvitték katonának, Lola pedig férjhez ment Alfiohoz. Mikor Turiddu hazatért a katonaságból és szembesült Lola házasságával, Santuzzánál keresett vigasztalást. Lola azonban visszacsábította Turiddut, mire az otthagyta az érte jó hírét és becsületét feláldozó lányt, Santuzzát.
Közben színre lép Turiddu, akit Santuzza felelősségre von az éjszakai kimaradása miatt. Turiddu mindent tagad és azt állítja, borért volt a közeli faluban. Lola elmondja neki, hogy az éjszaka látták a faluban. Santuzza pedig könyörögni kezd Turiddunak, hogy ne hagyja el. Az azonban félretaszítja a lányt és elrohan Lola után a templomba. Megjelenik a színen Alfio. Az elkeseredett Santuzza mindent elárul Lola és Turiddu viszonyáról a semmit sem sejtő felszarvazott férjnek. Alfio őrjöngeni kezd, majd bosszút esküdve elrohan. Mascagni itt, a dráma csúcspontján pár percre megszakítja a cselekményt a híres Intermezzóval.
A mise végén Turiddu a barátjaival a közeli kocsmába megy egy pohár borra. Közben visszatér Alfio. Turiddu, aki nem tud Alfio és Santuzza beszélgetéséről, borral kínálja Alfiót, ő azonban visszautasítja. Turiddu sértésnek veszi Alfio szavait és megharapja annak a fülét, ami szicíliai szokás szerint azt jelenti, hogy készen áll a párbajra. A jelenlévők lefogják mindkettőt. Alfio úgy dönt, hogy inkább elmegy, azonban még odaszól Turiddunak: „a kertek alatt rám találsz”. Turiddu retteg, felébred benne a bűntudat, elbúcsúzik anyjától és elrohan. Néhány perccel később a falubeliek riadtan kiáltják: „Alfio megölte Turiddut!”
