2014. 01. 05., vasárnap, 12:53
Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárónapja, ekkor bontják le a karácsonyi asztalt és a karácsonyfát is. Az idei évtől azonban január 6-án ünnepli a magyarországi katolikus egyház vízkeresztet, nem pedig a január 6-ához legközelebbi vasárnap.
A háromkirályok ünnepe továbbra is január 6-án van. A katolikus templomokban vízkeresztkor szentelik meg a vizet, sót, krétát és a tömjént. A buzsáki lányok az ünnep előtt a Vendel-kútról hordtak a templomba egy nagy dézsába vizet, ezt a pap megszentelte, belőle mindenki vitt haza egy üvegcsével. A gazdaasszony zöld ágat merített a szentelt vízbe, ezzel a ház, az istálló és az udvar mindegyik sarkát meghintette, hogy a „gonosz bele në férkőzzön, az állatokat mëg kerülje el a dögvész.” A karádiak ezen kívül még a kútba is öntöttek néhány csepp szentelt vizet.
Somogyjádon a szentelt vízből a mészbe is tettek, a meszelővel a lakás négy sarkába keresztet rajzoltak, s ettől a néphit szerint a boszorkányok és a szellemek nem mennek be a házba. A bizeiek egy kortyot ittak a szentelt vízből, hogy a torkuk ne fájjon. Ezek a szokások Somogyban általánosnak tekinthetők.
Háromfán a szentelt vízzel meghintik az ekét és az állatok szénáját is. Zala községben vízkeresztkor egy csomó szénát és egy ekevasat tesznek az asztal alá, és ezt a templomból hozott szentelt vízzel meglocsolják. A szénát a lovakkal etetik meg, hogy egészségesek legyenek; az ilyen ekével szántott föld bőven terem. A vései katolikusok, s tőlük átvéve az evangélikusok is vízkeresztkor szénát, kukoricát és tojást tettek az asztal alá, és ezeket szentelt vízzel megöntözték. A kukoricát a tyúkok elé szórták, sok tojást reméltek ettől. Ezeket a szokásokat a Csánki Dezső szerkesztette Somogy vármegye c. monográfia [1914] is megemlíti (207. l.). Ugyanitt közli a horvát eredetű Tótszentpál (ma Somogyszentpál) egészségvarázsló szokását: „... vízkeresztkor künn a szabad ég alatt mosakodnak, a teknőbe piros almát, mellé fejszét tesznek, hogy edzettebbek legyenek, mint a vas, és pirosak, mint az alma” (i. m. 207.).
Somogyban még ma is szokás a házszentelés: a plébános felkeresi a hívők házát, és szentelt krétával felírja az ajtószárfára a háromkirályok kezdőbetűjét és az évszámot (19 + G + M + B + 95). Van ahol ezt szentelt krétával maga a gazda végzi el. Egy érdekes adoma szerint, az 1950-es évek vallásüldözése idején a kérdezősködő népművelőknek az ajtóra írt betűket így értelmesítették: Gazda Menj Borért!
Buzsákon ma is élő hagyomány, hogy a pap és a kántor a ministráns gyerekekkel sorba látogatja a híveket, megszenteli a házakat. A háromkirályok nevének fölírása után égő gyertya mellett a ház népével közösen imádkoznak. Régen a háziak élelmet adományoztak ilyenkor, amit a ministránsok vékában, zsákokban gyűjtöttek össze. Ma ez már elmaradt, helyette süteménnyel, itallal kínálják meg őket.
| Máskor lesz ezentúl vízkereszt |
|
Régen kettős ünnep volt, 1992-től a katolikus kalendáriumban a vízkeresztet az újévet követő vasárnapra helyezték. Az idei évtől azonban január 6-án ünnepli a magyarországi katolikus egyház vízkeresztet, nem pedig a január 6-ához legközelebbi vasárnap - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtószolgálata. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az idén hétfőre eső ünnepen a híveknek kötelező részt venniük szentmisén. Január 6-án a háromkirályok gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház. Ekkor tartják a vízszentelés szertartását is, mely során a pap megáldja a keresztvizet és a szentelt vizet. Mint a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében írta: a vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelés időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; a szentelmény révén nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, dolgozókat is megáldja. Vízkeresztet Magyarországon eddig január 2. és 8. közti vasárnap tartották, az idei évtől azonban mindig január 6-án ünneplik. |
