2013. 10. 16., szerda, 15:56
Ezen a napon kezd el érni a makk, mehetnek a disznók a tölgyesbe, befejeződik a halászat, a halak aludni térnek, 2001-től október 16-a a kenyér világnapja is. A gallok ezen a napon kakasviadalt, kakas-ünnepeket szerveznek.
Gál napja, Gallus, ír származású szent, már a kalandozások korából ismert St. Gallen megalapítója, esetleg névadója. Tisztelete bencés rendtársai révén nyilvánvalóan már az Árpád-korban gyökeret vert hazánkban. Erre utal a Szentgál falu, amelynek azért lett õ a védõszentje, mert a környezõ bakonyi õsrengeteg hasonlatos volt ahhoz a szinte megközelíthetetlen remeteséghez, amelyben Gál meghúzta magát és az állatokkal barátkozott.
A legenda szerint egy medvét megszabadított a mancsába fúródott tövistől, s ettől fogva az állat hordta a fát a kolostorépítkezéshez és a tűzhöz.
St. Gallen város megalapítója, más elmélet szerint a névadója volt. A városban híres iskola működik, ezért ő a diákok egyik védőszentje. Neve a latin gallus, azaz kakas szóval egyezik, a névnapon "kakas-ünnepeket" (kakasviadalt, kakas-sütést, kakaskirály-választást) rendezett a diákság.
Baranyában úgy tartották, hogy ettől a naptól kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt, ezért ekkor csapták ki ingyen hizlalásra a disznókat a tölgyesekbe.
Halászó vidékeken a halászat befejező napjának számított, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, halat fogni már nem lehet.
A Gál-napi időjárásból már a következő nyárra jósoltak a népi megfigyelők: "Ha megizzad a szent úr - állította a rigmus -, és nem köll néki ködmön, esztendőre szárazságtól pörkölődik mindön".
| A kenyér világnapja |
|
|
