2013. 07. 14., vasárnap, 00:00
A Pokolgép leglíraibb dala nemzedéki himnusszá vált a kilencvenes évek elején. Sokan csak egy szerelmes dalnak tartották, mások szerint politikai üzenetet hordozott, s voltak, akik egy vallásos ember vívódását vélték benne felfedezni.
Az 1980-as évek elején alakult Pokolgép együttes nevéhez köthető az első magyar heavy metal album (Totális metál). A gitáros Kukovecz Gábor, a basszusgitáros/énekes Paksi Endre és a billentyűs Varga "Pepe" Tibor, miután letelt kötelező sorkatonai szolgálatuk, úgy döntöttek, hogy a korábbi közös amatőr próbálkozásaik után komolyabb formában folytatják a közös zenélést. Egyik budapesti koncertjük után sétált oda a zenekarhoz Kalapács József és Németh László, hogy szívesen énekelnének a csapatban.
A Pokogép nevet 1982 decemberében vették fel Neográdhy Dezső dobos javaslatára. A zenekar a kilencvenes évek második felére a legnépszerűbb heavy metal együttes lett Magyarországon. A háttérben azonban komoly feszültségek voltak a zenekari tagok között, ami végül oda vezetett, hogy Kalapács József és Nagyfi László gitáros elhagyták a zenekart, majd bejelentették új zenekaruk, az Omen megalakulását.
Az Itt és Most című dal az 1989-es Éjszakai bevetés című albumon jelent meg. Ez volt a zenekar harmadik albuma, s egyben ezzel értek el a csúcsra. A dal szövegét Horváth Attila írta. Kalapácsék még angolul is elénekelték.
