2013. 06. 30., vasárnap, 00:00
A Meseuató, a Köszönöm, hogy imádott, a Pá, kis aranyom, a Kislány kezeket fel szerintem a magyar zenetörténet legszerethetőbb dalai közé tartoznak. S ha van egy zenekar, amelyik ezeket felidézi, műsorára tűzi a két világháború közti magyar könnyűzenei termés jazzes hangzású dalait, igyekszik azokat korhűen megszólaltatni, akkor őket is csak szeretni lehet.
Az 1985-ben alakult Hot Jazz Band az 1920-as, '30-as, '40-es évek melódiáinak hiteles tolmácsa, a háború előtti magyar filmek slágereinek és a jazzkorszak népszerű amerikai szórakoztató zenéjének eredethű megszólaltatója. Zenéjük olyan nagy előadókat idéz, mint Karády Katalin, Kalmár Pál, Latabár Kálmán, Kabos Gyula, Louis Armstrong, Benny Goodman, Bing Crosby, és oly szerzőket, mint Eisemann Mihály, Fényes Szabolcs, Márkus Alfréd, George Gershwin vagy épp Duke Ellington.
A virtuóz zenekar igazi hangszereken játszik, de a trombita, a dob, a nagybőgő, a szaxofon és gitár mellett bendzsón vagy éppen mosódeszkán is játszanak a tökéletes hangzás érdekében.
"Az én babám" című dalban kivételesen nem az együttes frontembere, hanem egy vendégfellépő, Papa Fleigh énekel. Papa, azaz Forgács László kultikus figurája a hazai jazzéletnek. Egyedi humora, előadásmódja és öltözéke mindig magával ragadja a közönséget.
Külön figyelmükbe ajánlom a dal szövegét.
|
A "hot jazz" egyébként zenei szakkifejezés. A jazz leírására használják, különösképp a korai jazzre (1917-1932) és a swingre (1932-1947) vonatkozóan, utalva izgalmas és energikus természetére. |
