2013. 04. 30., kedd, 05:21
Az Ivánfa-hegy 212 m magasságával Kaposvár legmagasabb pontja. A Kecel-hegy a város nyugati részének a legmagasabb pontja. Ismerős dombok, hegyek a kaposváriaknak, de vajon mi a történetük, honnan kapták a nevüket? Király Lajos Tanár Úr írása.
Ivánfa. Ez a név az Árpád-kori Ivánfalva községre vezethető vissza, amelynek névalakja az akkoriban gyakori személynév + falva kapcsolatú helynevek csoportjába tartozik (példák a közelből: Simonfalva, Gálosfalva, Lipótfalva stb. A névváltozat rövidült le a 17. századtól rövidült -fa utótaggá: Simonfa, Gálosfa, Lipótfa, és így lett Ivánfalvából is: Ivánfa.
Az eredeti névadás idején egy Iván nevű személy volt a birtokosa, ez lehetett a lakóhelye is, udvarháza körül álltak a jobbágytelkek. Egy 1403-as oklevél a rupoli urodalomhoz tartozók között sorolja fel, első említése 1443-ból való Ivánfalva néven.
A kisebb települések közé tartozott, 1534-ben itt a Dersfiek birtokaként 7 házat írtak össze. Ivánfalva a török hódoltság idején is lakott hely, török adóösszeírásokban is szerepel néhány házzal. A tizenöt éves háború pusztításai következtében Kaposvár környéke is elnéptelenedett, egy 1622-es összeírás ezen a vidéken 22 elhagyott falut jegyez fel, köztük találjuk Ivánfalvát is, de egy 1652-es lajstrom már ismét lakott helyként veszi számításba. A török kiüzése után az Eszterházy urodalom tulajdonába került.
Az 1695-ben készült kamarai jegyzék már az ivánfaiak meggazdagodásáról tudósít: „A faluban 10 ökröt, 8 marhát, 8 borjút 53 disznót és 40 méhkast említenek az összeírók. Ivánfának „csekély jelentőségű” malma is volt … Ivánfához 35 szekérnyi, azaz kb. 17 és fél hold kaszáló, ezenkívül rétek és tölgyes tartozott. Megemlítik a falu szőlőjét, mely 25 kapásnyi, azaz 3100–3600 négyszögöl területen feküdt. A falu szántóföldjei, ahol többek között zabot termeltek, a Kapostól északra helyezkedtek el, hiszen a folyótól délre nagyobb művelésre alkalmas terület akkoriban nem volt. Az egykori ivánfai határ emlékét őrizte meg a „Kis Ivan” helynév, melyet az 1856–60-as katonai felmérésen a Kapostól északra tüntettek fel. Innen származik a ma is használatos Kisivánpuszta helynév” ( Fülöp András: Ivánfa-hegy története).
Ivánfa lakosai, hasonlóan a keceliekhez a város újratelepítésekor Kaposvárra költöztek: „… minthogy igen kevesen voltak, mind a két Helybűl magok lakássát Kaposba vitték. Ivánffayak mindazonáltal most is mind az Ivánffai határrul élnek” (1713). Az ivánfai rész végleges bekebelezése Kecellel egy időben, 1732-ben történt. Az itt lévő szőlőhegyeket a továbbiakban a kaposváriak művelték, a 18. sz. második felében és a 19. században igen jelentős szőlőművelés és nyomában színes társasági élet alakult ki.
Az Ivánfa-hegy 212 m magasságával Kaposvár területének legmagasabb pontja.
Kecel. A Somogy megye földrajzi nevei című gyűjteményben a következő helynevek említik ezt az egykor Árpád-kori községet, Keceli-berök, Kecel-högy. A hajdani középkori Kecel (villa Ketel ultra fluv. Copus) vámhely is volt, amelynek Kelemen pápa tiszteletére emelt templomát az egyik 1481-es oklevél említi. Később Kaposújvárhoz tartozott, és pusztává degralálódott a török hódoltság utolsó évtizedeiben.
Kecel községet említi az 1695. évi összeírás, önállósága 1732-ben szűnt meg, amikor az Esterházyak az ivánfaiakat és a kecelieket beköltöztették a városba, ugyanis igyekeztek összevonni a birtokaikon élő népességet. A Pesty Frigyes-féle 1864-es adatgyűjtésből idézek: „Ketzelhegy, mely a’ várromok délnyugati részén van, nevét 1692 elött ott volt falutol vette, akkor lőn a’ lakosság a’ Városbai jövetelre és lakásra szoritva”.
Kecel falu neve a terület egykori, valószínűleg első birtokosának személynevéből ered. Kecel helynév még Pest, Bács-Kiskun és Kraszna megyében is található, a Keceli családnév pedig már 1388-tól adatolható. Eredeti közszói jelentése Kiss Lajos szerint (FNESz) egy török qizil ’vörös’ jelentésű melléknévből magyarázható.
A Kecel-hegy a város nyugati részének a legmagasabb pontja, 177 m magas.
