2013. 03. 31., vasárnap, 07:09
A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap és hétfőn ünnepeljük húsvétot. De mi is ez az ünnep, honnan ered, mire emlékezünk? A pogány hagyomány szerint ez a nap Ostra istennő napja volt, a tavasz ünnepe.
Nevéből származik az angol Easter, vagy német Oster elnevezés.
Ostra az újjászületés, a termékenység istennője, akit tavaszi virágokkal, indákkal körülvéve, tojással kezében, lábánál nyulakkal, feje felett repkedő madarakkal ábrázolják. A kezében lévő tojás a természet, az emberek újjászületését, a tavaszi ébredést szimbolizálja. A legenda szerint volt egy különleges madara, amely színes tojásokat tojt. Ezt a madarat változtatta át az istennő nyúllá, gyerekek szórakoztatására.
Ez a pogány tavaszünnep olvadt össze a keresztények húsvétjával, ami Krisztus feltámadásának ünnepe. Kialakulása a zsidó Pészah-hoz vezethető vissza. Ekkor ünnepelték a zsidók Egyiptomból való kivonulását. A húsvét úgynevezett mozgó ünnep, minden évben más-más napokra esik, a tavaszi napéj-egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon és hétfőn ünnepeljük. Előfordulhat, hogy a napéjegyenlőség szombatra esik, ilyenkor a húsvétot másnap, azaz március 22-én tartjuk, míg legkésőbb április 25-én lehet.
A húsvét a magyar nyelvben nem igazodik a pogány istennő nevéhez, nálunk Jézus negyvennapos sivatagi tartózkodására emlékezünk. A nagyböjt után ezen a napon ettek először húst, vagyis húst vettek magukhoz.Húsvétvasárnap és a húsvéthétfőn meghatározott ételeket fogyasztanak az emberek: sonkát, bárányt, kalácsot. Az ünnephez számos szokás is tartozik, ezek közül a húsvéti nyuszi ajándékosztása már viszonylag új, míg a locsolkodás régen is elterjedt gyakorlat volt.
