népszokások Nagyszombat: tűz- és vízszentelés Somogyban

2013. 03. 30., szombat, 05:12

Somogyban a nagyszombati szertartásoknak különböző időpontjai voltak, ez a hagyományon kívül leginkább attól függött, hogy a község papjának mennyi elfoglaltsága volt. Ahol több faluban is kellett miséznie, előfordult, hogy a tűz- és vízszentelést délelőttre, a feltámadási körmenetet pedig koradélutánra helyezte át. Másutt (pl. Táskán) azért tartották délután a föltámadási körmenetet, hogy a környező puszták népe is részt vehessen rajta, a távolabb lakók is.

Ez a nap az asszonyok számára a húsvéti ételek készítésével telik el: sonkát kövesztenek, tojást főznek, hímeznek, megsütik a mákos, diós patkót, a likas kalácsot vagy ahogy Dél-Somogyban nevezik: a kukorist. A gölleiek a húsvéti kalácsot Krisztus töviskoronájának mintájára fonott koszorú alakjában készítették el. A csökölyi reformátusok elmondták, hogy náluk régen nem volt szokás a sonkakövesztés, de ahol vegyes házasságok vannak, a katolikus vő vagy meny miatt az elmaradhatatlan húsvéti ételek közé tartozik.

A tűzszentelés:

A megszentelt parázsból visznek haza, hitük szerint ez a háztól a tűzvészt távol tartja. Gyógyításra is használták, ha a kisgyerek megijed, a szentelt parázsból törnek darabokat, egy pohár vízbe teszik, és ezzel itatják meg. A szuloki németek régen fát vittek a tűzszentelésre, az elhamvadt parazsat otthon a gabona közé tették, hogy az ne üszkösödjék meg. A zselici Szulimánban a szentelt szénnel az istálló ajtajára kiírják: „Názáreti Jézus, a zsidók királya”. A szentelt parazsat a Balaton-nagyberek pásztorai is felhasználták: amikor húsvét tájékára esett az első kihajtás, a temetőből hozott pudvás fejfákból csináltak tüzet, és ennek parazsán hajtották át a fókát.

A feltámadási körmenet:

Egyes német községekben a nagyszombat éjszakáját a legények a lányok megtréfálására használták fel: Boldogasszonyfán pl. „nagyszombat este szalmát szórtak a tisztára söpört utcára. Ha valamelyik fiú bosszút akart állni egy leányon, nyers tojást dobott a frissen meszelt falra. Ha valakivel nagyon el akartak bánni, annak szekeret állítottak össze istállója tetején.

Húsvéti vigília:

Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden díszétől megfosztva áll. Nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el. A vigília szertartása visszamutat a 4. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy lényegi része: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia). A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a frank birodalomban már a 8. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a 12. században vett át. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartást ugyancsak a gall liturgia bővítette ki (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betűknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése.) Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettől fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az ősegyház gyakorlata volt. A vigília ünnepség koronája az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása. A húsvéti vigília szertartása az évszázadok folyamán először nagyszombat délutánjára, majd nagyszombat reggelére került. XII. Piusz pápa 1955-ben helyezte vissza ismét a szombat esti, illetve az éjszakai órákra.

Forrás: keresztenymagyarorszag.hu

 

• népszokások
• nagyszombat
• Somogy
• húsvét
• kereszténység
• hagyomány