2013. 03. 28., csütörtök, 06:22
Noé Kornéliát akkor ismertem meg, amikor kislányom óvodájában advent idején kézműves délutánt szerveztek a kicsiknek és a szülőknek. A képeslapokon és karácsonyfadíszeken kívül mézeskalácsot készítettünk, utóbbiakat Noé Kornélia segédletével.
Nellyről kiderült, hogy nemcsak mézeskalácsból készít csodákat, hanem tojáshímzés terén is legalább ennyire tehetséges. Néhány éve nevezett a XV.Országos Élő Népművészet pályázatra és elnyerte a legtöbb népművészettel foglalkozó alkotó álmát, a "Gránátalma" díjat.
Mikor és hol találkozott először a kézműveskedéssel?
Egyszerűen beleszülettem, bár ezeket a szakmákat, melyekben én szorgoskodom, a családban senki sem művelte, de minden rokonom valamilyen formában kézműves volt. Nagynéném férje szíjgyártó bőrdíszműves, nagybátyám kovács, emellett kisbútorokat, intarziákat is készített. Nagynénéim és anyukám hímeztek, horgoltak, kötöttek, subáztak, makraméztak... Feri bácsi a kovács, már 7 éve vak, de még így is olyan papírcsillagokat hajtogat, fűz, hogy némelyik látó ember is megirigyelhetné. Tehát úgy érzem, inkább én jöttem a kézművességbe, mint hogy a kézművesség jött volna az életembe.
Mi volt az első saját alkotása?
Valamikor 4 évesen Balatoni iszapból készítettem az első "vázámat", pedig akkor még fazekast sem láttam. Egy szentendrei nyaralás alkalmával láttam Kovács Margitot korongolni, illetve a műveit. Attól fogva éreztem az agyag vonzását és úgy kívántam a korongolást, mint más gyerek az édességet.
A kézművesség melyik ágát kedveli a leginkább?
Mindig azt, amelyikkel éppen foglalkozom. Mindegyik egyformán közel áll hozzám. Amikor mézeskalácsozok, már a hímeseken jár az eszem, és amikor kiírtam magamból a hímes tojásra szánt új motívumaimat, alig várom, hogy megsüthessem a legutóbb megálmodott mézeskalácsomat. A fazekasság emellett háttérbe szorul, de ma is pont úgy szeretem, mint amikor kezdtem.
Miért éppen tojásdíszítés, és ha már az, melyik a kedvenc technikája?
Családi okok miatt szüneteltetnem kellett a fazekasságot, de mint kézműves nem tudtam nyugton maradni. Közeledett a Húsvét és adott volt a lehetőség, hogy mivel elégítsem ki az alkotási kényszeremet. A technikák közül a gicával, méhviasszal való tojásírás áll a legközelebb. A forró méhviasz lágy, illatos, és könnyen siklik a tojáson az eszköz. Teljes összhangban van tekergőző, burjánzó mintáimmal.
A munkáin megjelenő motívumokat saját maga találja ki, esetleg gyűjtő munkát is véghez?
Azt hiszem, ami gyűjthető volt, azt már a néprajzkutatók begyűjtötték, archiválták. Számomra nem jelent kihívást lemásolni, újrarajzolni azokat. Ott van a méltó helyük a múzeumokban, a néprajzi gyűjteményekben. Én egyszerűen nyitott szemmel járok a világban, megcsodálok mindent, ami kézimunka. Fafaragást, hímzést, kovácsoltvas kerítést, festett népi bútort, gipszstukkót, szövést, csipkét, színeket, hangulatokat… Megcsodálom és elraktározom ezeket az agyamban. Nem rajzolok, nem tervezek, csak néha firkálok, de amikor kell, ezek a motívumok előbukkannak. Szigorúan csupán a tojás hagyományos felosztását a színeket és a felhasznált anyagokat veszem. Ezen korlátok közt viszont szabadon alkotok, mindig azt, ami éppen kikívánkozik, amit a lelkem diktál.
Idei első hímeseim karácsony másnapján születtek. Az utolsó pillanatban beszerzem a sonkát, (ha lehet házi) tormát, ami elmaradhatatlan a húsvét reggeli asztalról.
A mai modern világban van kereslet a népi motívumokkal díszített tojásokra?
Igen van, és remélem soha nem is fog kiveszni az emberekből a vágy, hogy valami eredeti magyart és hagyományosat akarjanak. Persze emellett nem szólom le a vidám és játékos tojásdíszítési technikákat sem, hisz az a lényeg, hogy öröme legyen benne annak, aki készíti.
Húsvét közeledtével melyik díszítési módot ajánlaná a kezdőknek és a gyerekeknek?
A gombostűfejes technikát, ami nem kimondottan hagyományos eljárás, de egyszerűségénél fogva nagyon könnyű. Emellett maga az "eszköz" mindenki számára elérhető, saját kezűleg otthon elkészíthető. Lényege, hogy egy pálcikába szúrt üvegfejű gombostűvel visszük fel a viaszt a tojásra, amit később festékbe rakunk, majd új mintával újra viaszolhatjuk, és másik színbe meríthetjük. Végül lecsepegtetjük és megszárítjuk a tojást, egy alufóliával kibélelt 80-100 fokra előmelegített sütőbe tesszük és felmelegítjük. Ekkor a viasz leolvad a tojásról, amit papírtörlővel finoman letörölgetünk.
Hogyan készül ön a húsvétra, vannak hagyományok, amit minden évben követ?
Nálam február közepétől húsvét van, hisz én nem csak a saját családom ünnepére készülök. Idei első hímeseim karácsony másnapján születtek. Az utolsó pillanatban beszerzem a sonkát, (ha lehet házi) tormát, ami elmaradhatatlan a húsvét reggeli asztalról. Mellé sonkalében főtt tojást, foszlós tejeskalácsot sütök, hatos fonatút és akkorát, ami éppen, hogy ki nem dagad a sütőből. Néha nyuszikat, vagy madárkákat rittyentek a tésztából. A menüt három gyermekem kívánsága és szavazatai alapján állítom össze. Némi barka és aranyvessző a vázába, alatta szőttes terítő, tojások a kosárba. Ablakpucolás majd húsvét után…
