2013. 03. 25., hétfő, 08:26
A laikus néphit – az analógiás mágia gondolatmenetét követve – ezt a napot alkalmasnak tekinti a gyümölcsfák oltására és szemzésére. Somogyjádon ezen a napon vetették el a paradicsommagvakat. Király Lajos Tanár Úr írása és egy archív oktatófilm.
Ezt a régi katolikus ünnepet a középkori kódexekben a következő neveken említik: „Máriának hirdetete napja”, „Testfogadó Boldogasszony”, „Asszonyunk Szűz Mária szeplétlen foganatja”, a mai megnevezése is kettős: „Urunk születésének hírüladása, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe".
Az egyház ezen a napon az Angyali üdvözletre emlékeztet, amikor Gábriel arkangyal hírül adta Máriának, hogy megfogan a Szentlélektől: fiat fog szülni, akit majd Jézusnak nevez el.
A laikus néphit – az analógiás mágia gondolatmenetét követve – ezt a napot rendkívül alkalmasnak tekinti a gyümölcsfák oltására és szemzésére.
Somogyban is azt tartják, hogy azért kell ezen a napon oltani és szemezni a fákat, mert Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust, a gyümölcsoltás munkája tehát áldásos lesz. Azt a fát, amelyiket ezen a napon oltottak, nem szabad letörni vagy róla ágat levágni, mert vér folyik belőle. Aki ezt a tilalmat megszegi, az vagy megvakul vagy elkárhozik.
Bálint Sándor Ünnepi kalendárium című művében egy érdekes, somogyi vonatkozású történetet ír le: Az egyik Inkey báró féktelen gőgjében, az ünneppel és a hagyományokkal nem törődve éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony napján vágatta ki a legszebb gyümölcsfáit.
Amikor az első fát kidöntötték, rengeteg hangya bújt elő a tövéből, és megtámadták a bárót. Az hiába menekült be előlük a szobájába, a hangyarágások végül is a halálát okozták. E szomorú eset után a család engesztelésül kápolnát emeltetett.
Ez a nap is alkalmas az időjárás és a termés megjóslására. Kapolyon erre a következő mondások utalnak: „Ha derüs a Gyümölcsóttó, mëgtelnek a boroshordók.”
Ám ha esik, rossz az idő, akkor azt mondják, hogy „Boldogasszony könnye lëmossa a gyümölcstermést.” Somogyjádon ezen a napon vetették el a paradicsommagvakat.
| Szokások országszerte |
|
Gyümölcsoltó Boldogasszony, Jézus fogantatásának napja van. A magzat után sóvárgó tiszaligeti asszonyok például e mágikus napon föltétlenül férjükkel háltak. Az e napon oltott fát nem szabad letörni vagy kivágni, tisztogatni is tilos, maguktól kell elkorhadniuk - tartják a göcsejiek. Ha mégis kivágják, vér folyik belőle, de az ilyen fáról igen jó oltani. Székelyföldön az e napon oltott fákra rontás ellen piros szalagot kötöttek, Sajótörben pedig a szemzett rózsafát olvasóval ékesítették. Gyömölcsoltókor a tápiógyörkiek a gyömölcsfák törzsét kereszttel jelölték, s a lemetszett gallyascskákból féregűző tüzet raktak. Szegeden jó mézelésért a méhek röplyukához gallyat állítottak. E napon fát ültettek a bánátiak: vörösbort ittak, hogy a fák vére növekedjék, s kukoricát pattogtattak, hogy a rügyek életre pattanását elősegítsék. A magzat után sóvárgó asszonyok e mágikus napon Tiszaligeten föltétlenül férjükkel háltak. Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza haza az énekesmadarakat. A budaörsi gazdák kitárt istállóajtóval fogadták Isten madarát, a fecskét. A szent nászt játszották el ilyen módon. Termőnap palántára, s e napon veti fel magát a hal a vízből. Derült idejével jó termést ígér. |
| Molnár V. József, Kalendárium |