2013. 03. 06., szerda, 06:26
Helységnevek Kaposváron. Van-e köze az Iszák-dombnak az iszákossághoz? Honnan kapta nevét a Körtönye, Som-hegy, Hangyás-mál, Lonka-hegy, Gurgyesz? Ismerős dombok, hegyek a kaposváriaknak, de vajon honnan kapták a nevüket? Király Lajos Tanár Úr írása.
Az Iszák-domb neve feltételezhetően egy Iszák ragadványnevű tulajdonosra vezethető vissza, ez a név a régi magyar családnevek között például 1574-ből adatolható először, jelentése: részeges, borissza.
Ehhez kapcsolódhat egy másik magyarázat, mely szerint Kaposvár szőlődombjairól ezen dombok alatt tértek haza a régi kaposváriak, akik iszákjukban hozták haza a bort, vagy éppen a borivástól voltak már iszákosak. Megjegyezzük, hogy Szennában a szőlőhegyre vezető utcát Csutora utcának nevezik, mert errefelé hozták haza a pincéből csutorában a bort. Harmadik magyarázatként a metaforikus névadás jöhet számításba. Az iszák tájszó ’átalvetőt’ jelent, „vászonból vagy bőrből készült, vállon vagy állat hátán két oldalra átvethető kettős tarisznya élelmiszer vagy egyéb teher hordására”. Mivel egymás melletti, hasonló dombokról van szó, az iszákhoz való hasonlóság magyarázata is elképzelhető.
Körtönyés, Körtönye-hëgy, Körtenyesi, Körtönyei bük. Ez a helynév egykori jellegzetes növényzetére utal, valószínűleg bükkerdő állt rajta, melyben sok vadkörtefa volt. Régen a lakosok összegyűjtötték az erdei gyümölcsöket, számon tartották, hogy hol találhatók ezek. A névadás idejének jellegzetes növényzetéről nevezték el a Som-hegyet, a Somogy megyének is nevet adó gyümölcs bizonyára ebben az erdőben bőven termett. Meg kell jegyezni, hogy Somogyország ezekről az erdei gyümölcsökről híres volt, ahogy a Hármas Kis Tükör tanította a csurgói gimnázium alapítása előtti időkben: „Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz / De a tudományban részt keveset vehetsz.”
A Hangyás-mál földrajzi nevünk a sajátos rovarfaunájáról (sok volt a hangya), és a meleg, délre néző lejtőjéről (mál) kapta nevét. A mál köznév mára már kihalt, pedig régen több helynevünkben is szerepelt, érdekes a közeli Szulimán község neve, amely eredetileg Szőlőmál volt, ezt „értelmesítették” a szigetvári török ostrom idején meghalt Szulimán nevével. A Cser városrész neve is a régi növényvilágra, az itt lévő cseres erdőre emlékeztet. A Cseri-tető a Csillagvizsgálónál 185 m magas.
A Lonka-hegy neve is voltaképpen térfelszíni megnevezés, lankás domboldalt jelent.
A Wikipédia a Gurgyesz nevű helyet is a hét domb egyikének nevezi, holott ez nem is domb, hanem völgy, szántó, rét. A név magyarázatához az ÚMTsz-t kell segítségül hívnunk, e szerint pásztorok kezdetleges, földbe ásott kunyhóját jelenti. Valószínűleg egy itt lévő pásztorszállásról nevezték el. Ez tehát nem domb, semmi köze Kaposvár hét dombjához, nem számít lakott helynek.
(folyt. köv.)