2013. 02. 28., csütörtök, 06:11
Somogy megyében a földrajzinév-gyűjtés során számos helyen került elő a törökök által itt hagyott, kincset rejtő kőkecske mondája. Számos népi hiedelem tudja, hol vannak elfeledett kincsek elásva. Király Lajos Tanár Úr írása.
A magyar népi emlékezet általában csak a török hódoltság koráig nyúlik vissza. Mindegyik várunk, erődített templomunk környékén mesélnek alagútról. Kaposváron is tudunk ilyen helynévmagyarázó mondákról.
Gruber az eszéki Fiume kávéház előtt hagyott kőkecskére is utal, ő ugyan „fekete kutyaalakú szobornak” említi, de Somogy megyében a földrajzinév-gyűjtés során számos helyen került elő a törökök által itthagyott, kincset rejtő kőkecske mondája.
Nézzük a mondát, például Göllében: Kecske-kút. Bodó Imre göllei krónikájából idézem: „ A nép arról is mesél, hogy a török hódoltság idején a Dűtt templom dűlőben egy kecskét ábrázoló szobor állt, mellette pedig egy kút. A törökök kiűzése után egy vándor török e vidéken járt-kelt, kutatott. Amikor a szobrot meglátta, eltűnt, de a kecskét sem látták többet. Csak ezután jöttek rá, hogy a kecske kincset rejtegetett”
Erről a mondáról is ír Fekete István a Kácsalja c. könyvében: „De ekkor még kinek jutott volna eszébe boncolgatni, hogy miért Kácsalja a Kács alja, és hogy lehet valaminek alja, ami nincs? Ki törte volna fejét azon, hogy miért Cönde a Cönde, mért nevezik a falu határának egy bizonyos helyét Palánkosnak, a másikat pedig Pusztatemplomnak, ámbár Futó Kati néni szerint török templom volt az valamikor, sőt kislánykorában hallotta, hogy ott sokáig, még azután is márványkecske állt, mindaddig, amíg két török nem érkezett a faluba, hogy másnapra hűlt helyük legyen a kecskével együtt, amely belül üres volt és természetesen arannyal tele… Erre tehát mérget lehet venni, mert Kati néni csak megtörtént dolgokat mesélt, élő emberekről, királyokról…”
Ezt a mondát a szomszédos Kapospula területén is feljegyeztük: „Kecske-kuti-dülő: A monda szerint itt kőkecskét találtak, tele ezüstpénzzel”, továbbá ez helynévmagyarázat Büssü dűlőnevei között is szerepel: Állítólag Kecskés nevű határrészben szántogatók egy kőkecskét használtak boronáláskor nyomatéknak, melyet a törökök hagytak hátra. Egyszer aztán jött egy idegen, aki kulccsal kinyitotta a kecskét, és a benne lévő sok pénzt elvitte magával.
A kincskereső mondák a hiedelemvilág területére is elvezetnek: Somogyban is úgy tudják, hogy az elásott kincs minden hetedik évben felveti magát a földből, mint a tűz égő fénnyel tisztítja magát, s aki ennek idejét ismeri, és éppen ott-tartózkodik, könnyen hozzájuthat az aranypénzekhez és meggazdagodhat.
