2012. 08. 15., szerda, 11:37
A hívők a felkelő napban látni vélték, ahogy a Szűzanya ringatja a Kisjézust. A napot varázserejűnek tekintették, füveket és mentát szenteltek, hogy majd ezzel gyógyítsák a betegeket. Mária mennybemenetelekor a tiszta napsütés sok és jó bort hoz.
Mária mennybemenetelének és Magyarország Szűz Mária oltalmába ajánlásának katolikus ünnepe. A Mária-kegyhelyeken (Andocs, Segesd, Sümeg, Máriagyüd stb.) híres búcsúnap, jelentősége a pünkösdi búcsúval szemben növekszik.
Ehhez a naphoz régen a somogyi katolikusok körében is sok ájtatos cselekmény kapcsolódott: Somogyszentpálon például az asszonyok kora hajnalban kimentek a gyepűbe, nézték a napkeltét. Ez régi hagyomány az andocsi búcsúsok körében is. A hívők a felkelő napban látni vélték, ahogy a Szűzanya ringatja a Kisjézust.
| Nagyboldogasszony napja: |
|
Az egyik legfontosabb katolikus Szűz Mária-ünnep, amelyet Magyarországon augusztus 15-én tartanak. Neve az ősmagyar hitvilág istennőjének nevéből ered, akinek az alakja a magyar kultúrában egybemosodótt Jézus édesanyjáéval. Ezen a napon a katolikus hívők Szűz Mária mennybemenetelét ünneplik. Számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is. Nagyboldogasszony napját Szent István rendelkezésétől kezdve ünnepként tartják számon Magyarországon. Ez az ünnep egybeesik a Regnum Marianummal, vagyis azzal a nappal, amikor Szent István Magyarországot felajánlotta a „Szent Szűznek”. |
| wikipedia.org |
Ezt a napot varázserejűnek tekintették, a Balaton mentén ekkor szedték a javósok a rontás elhárításához szükséges füveket. Régen ezen a napon a katolikus templomokban füveket és mentát szenteltek, hogy majd ezzel gyógyítsák a betegeket.
Nagyboldogasszony napján van a híres buzsáki búcsú, amely a Balaton déli partján nyaralók számára nevezetes idegenforgalmi eseménnyé lett. A fából épült régi templom egy tűzvészben leégett, de helyére újat építettek téglából. „Az újabb tűzvész elkerülése miatt a templom búcsújának másnapját, augusztus 16-át, Rókusz napját fogadott ünneppé tették. Így lett a buzsáki búcsú kétnapos…” Érdekes szokás, hogy a búcsú másnapján elmennek kirándulni Badacsonyba: „Régën a kanális-parton mëntünk Fonyódra, onnét hajóva Badacsonba. Emlékszëk, ott kaptam apámtu kecskekörmös szentképtartót”.
Somogyban is sok hiedelem kapcsolódik a Nagyboldogasszony és a Kisasszony (szept. 8.) közötti időszakhoz, az ún. kétasszonyközéhez. Ez áldásos és szerencsés hatású: az ekkori tojás nem romlik meg, télire elrakható; az ilyenkor őrölt liszt nem molyosodik meg; az ekkor kelt csibék jó tojók lesznek stb. Ilyenkor kirakják szellőztetni az ágyneműket és a szekrények tartalmát (pl. Táska). A boldogasszonyfai németek egy kalendáriumi rigmussal jósolnak a nap időjárásából: „Mariä Himmelfahrt klarer Sonnenschein, bringt meistens viel und guten Wein”, azaz Mária mennybemenetelekor a tiszta napsütés sok és jó bort hoz.
| Táltoshagyomány: |
|
Várakozó és várandós menyasszony volt az istenség, és teremte hegyeket, völgyeket, testet ölte sziklákban, kövekben, alkotván azokat szitáló ködnél finomabb szellemanyagából. Teremte szellemgyerekeket is, kisisteneket, világ-részek ügyelőivé...” „Homlokán holddal ékes Ukkó istenanyánk, Naporcájú Gönüz istenatyánk akkor még egységben valának...” „Fényes orcával ékes magasságos istenünk akkor még homlokán holddal ékes Ukkó istenanyánkban szunnyadt, aki akkor még Tengrit volt.” „Tengrit isten-ősünk szitáló ködnél finomabb istenanyagából nőstény istenné meg hím istenné szellem-testesült... A nő isten, Ukkó Földisten Anyánk éke a hold... Ő a Föld Királynője is, a Boldogasszony.” |
