Július 15: Apostolok oszlása

2012. 07. 15., vasárnap, 08:52

A középkori magyar egyház ezen a napon áldotta meg az új kenyeret. A dél-dunántúli református gyülekezetekben az első learatott búzából az asszonyok talpig fehér ruhába öltözötten az eklézsiára vittek egy kosárral.

Az összegyűlt búzából őrölt lisztből készült az egész évi gyónókenyér.

Eredet:

Apostolok oszlása, a Winkler-kódexben Tizönkét Apostol, liturgikus nevén: festem divisionis Apostolorum számontartott középkori ünnepnap, amelyet azonban a Tridentium a szakrális néphagyomány világába száműzött, a Kalendarium Romanum már nem említi. A Gyula-várbeli Capella Apostolorum (1445) nyilván e napon ünnepelte a búcsúját. Titulusa még egy kis Körmöcbánya-vidéki falu, Ókörmöcke (Stara Kremnička) templomának (1674), a közeli Urakvölgye (Vallis Dominerum, Herrengut) kápolnájának, napjainkban Szabadka-Kelebia új egyházának (ad SS. Apostolos 1936).

A naphoz fűződő göcseji időjárási regula szerint, ha főszél (északi szél) fúj, drágaság lesz, és tavaszra fölmegy a búza ára.* Németpróna (Slovenské Pravno) régi hagyománya: kilenc zivatar támad e napon és utoljára belecsap a villám a búzakeresztekbe. A zivatarok ezután szétoszlanak és mindegyik a maga országába tér vissza. Többé nem is kerülnek össze és most már nincs is akkora erejük.*

Padányi Bíró Márton az Evengelico-Apostolicae, avagy Evangyéliomi Kenyér-Morzsalékok és Apostoli Búza-kalászok előszavában írja, hogy a szent tanítványok szombaton szedték a kalászokat. A tizenkét kosár morzsalékot a Tizenkét Apostolok tisztességére Konstántzinápoly várossában Constantinus Magnus által épített templomban nagy tisztességgel bétették.

Az ünnep a XI. században bukkan föl. Valószínűleg Írországból és a skót bencésség közvetítésével terjed a latin szertartású Európa nagy részében. Nem válik általánossá, liturgikus jellegű kódexekben alig fordul elő.