2012. 06. 06., szerda, 07:02
Bevallom, kicsit irigyeltem is a könyvtárosokat, akiknek mindig, minden kéznél van. Horváth Katalinnal, a Megyei és Városi Könyvtár igazgatónőjével arról beszélgettem, hogy van-e értéke a könyvnek, és milyen szerepe van a könyvtárnak napjainkban.
- Szinte biztosra veszem, hogy gyerekként sok mesét olvasott.
- Könyvek között nőttem fel, rengeteg mesét olvastam, illetve olvastak nekem, leporellókat hajtogattam, lapozgattam, tehát a könyv szeretete kicsi korom óta jelen van, végigvonul az életemen. A könyv, az információ, a tudás számomra összefüggő fogalmak.
A könyv eszköz, amely a napi életet, a napi munkálkodást segíti. Az élményszerzésben az olvasás, a könyv, a kultúra pedig egy kategóriát jelent, hiszen nem biztos, hogy az ember mindig csak olvas, olvasmányai mellé hozzá kapcsolható egy színházi élmény, vagy egy mozi látogatás is. Én ilyen szempontból szerencsés voltam, olyan családban nőttem fel, ahol ez a kulturális igény alapvetően természetes volt.
- Sokan, sokszor temették a könyvet. Talán olvasóinknak is ismerős a Gutenberg-galaxis válsága, mely szerint az elektronikus média megjelenése véget vet a könyvek és a papír világának. Ön szerint van még értéke a könyvnek?
- Ha arra gondolok, hogy a könyv értékét a könyvben leírt tartalom adja, akkor ebben is változás történt. Ha arra gondolok, hogy a könyv értéke a könyv ára, akkor itt is változást tapasztalunk. Én még emlékszem a „Gyorsuló idő” sorozatra, annak minden példánya szinte megvan. Anno 3 forint 50 fillér körül volt az ára, a legdrágább talán 10 forint volt. Azokban a könyvekben nagyon sok értékes eszmefuttatás jelent meg. Ha innen közelítem meg, akkor, ezeknek a szakmai, magasztos gondolatoknak nem volt forintban kifejezett értéke.
Ma, amikor bemegy az ember egy könyvesboltba, és könyvet vásárolna, akkor szembesül azzal, hogy egy-egy divatkönyvért 3-4 ezer forintot is elkérnek. Lehet, hogy ez csak egy szimpla regény, amit az ember életében egyszer, maximum kétszer olvas el, utána felteszi a könyvespolcra és ennyi volt. De, ha azt nézem, mennyiért tudok venni egy lexikont, vagy egy alapvető kézikönyvet, amelyet többször kézbe vehetek, amelyben például utána tudok nézni az információknak, akkor szembesülök az emelkedő árakkal. Változott az érték, drágábbak lettek a könyvek.
A magyar társadalmon belül létezik még egy olyan réteg, akiknek az a fontos, hogy kézbe vegyék a „klasszikus” könyvet, lapozzanak bele, szeretik érezni a könyv „szagát”. Igen, a könyvnek „szaga” és „sorsa” van.
- A mai fiatalok mindent megtalálnak az interneten, ritkán vesznek könyvet a kezükbe. Megváltozott a könyvtár szerepe is életünkben.
- Sok minden változott a körülöttünk, nekünk a saját korunk kihívásainak kell megfelelni. Az internet kézenfekvő dolog. Ha utána akarok nézni annak, mikor indul egy vonat Budapestre, természetes, hogy az internetet használom, és nem fogok a régi menetrendben bogarászni. De, azért azt is hozzá kell tenni, hogy az interneten található információknak a klasszikus lexikonok, enciklopédiák valójában a forrásai. Azoknak, akik az internetet használják, ezzel tisztában kell lenniük, és felelősségteljes munkát végeznek, akik az internetre töltik fel az információkat.
Bármennyire divatos nyugaton az elektronikus könyv – nálunk is terjed -, azért a magyar társadalmon belül létezik még egy olyan réteg, akiknek az a fontos, hogy a kézbe vegyék a „klasszikus” könyvet, lapozzanak bele, szeretik érezni a könyv „szagát”. Igen, a könyvnek „szaga” és „sorsa” van. Az elektronikus könyvek nem az én generációmat fogják olvasásra ösztönözni, hanem majd az unokákat, és a következő generációt. Ez nem baj, csak az olvasás öröme maradjon, legyen. A könyvtáraknak ezzel is szembesülniük kell, és fel kell venniük a küzdelmet. Ezekre az igényekre és kihívásokra oda kell figyelni, mert a jövő nemzedéke is olvasni akar, a maguk módján.
- Azt tapasztalom, hogy a könyvtár a kölcsönzések mellett egyre több programot is szervez.
- Az én generációmba beleivódott még a könyv szeretete. A fiatalok körében azonban a számítógép hódít. A könyvtárak is felvették a harcot, a számítógép használata fontos lett. Tehát nem az olvasás rovására, hanem az olvasásért, eszköz lett az internet. Amikor igazgató lettem, szembesülnöm kellett azzal, hogy a társadalmi változások hogyan alakítják át az olvasási igényeket, a könyvtárral szembeni elvárásokat, amelyekhez nekünk, könyvtárosoknak is igazodnunk kell. Szerepváltás történt, a könyvtárnak már nem a dokumentum megőrzés az elsődleges feladata, hanem pl. a széleskörű információszolgáltatás. De, nyitnunk kell kifelé is.
Azt szeretném, ha a bennünket felkeresők megismerjék a könyvtár belső életét, hogy ráérezzenek a könyvtár varázserejére, ha minél többen jönnének el pl. egy rendezvényre. Ha minél többen pozitív tapasztalatokkal gazdagodnának, többen megtapasztalnák, hogy milyen sokféle lehetőséget kínál intézményünk, hogy tárul ki a világ a könyvtárban. Ha tudják, látják, hogy itt mindenki számára mi minden hozzáférhető, akkor léptünk előre, akkor mondhatjuk, hogy hatékony, hasznos munkát végzünk, mert mi az olvasóinkért, az olvasókért vagyunk.
