2012. 05. 26., szombat, 23:31
A húsvétot követő ötvenedik napon a keresztény egyház azt ünnepli, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. „Piros pünkösd napján” a pap is pirosban misézik, az asszonyok piros szoknyában, kendőben mennek a templomba.
A pünkösd egyházi megünneplése mellett ehhez a naphoz több érdekes népszokás, hiedelem is kapcsolódik.
A pünkösdikirályné-járás:
A zöldágjárás:
| Hiedelmek, időjóslások: |
| A pünkösdhöz kapcsolódó hiedelmek egy része a kendervetéssel függ össze, ugyanis ennek a májusi felmelegedéskor van a legjobb ideje. Polányban az a babona élt, hogy pünkösdkor nem szabad metélt tésztát enni, hogy a kender ne legyen futókás ('gyomos').
A pünkösdi harmat jelentőségét már Szent György napjakor megemlítettük, most a Lábodon feljegyzett mondát szemléltetjük: „Egy magyart elfogtak a törökök. Azt mondták, nem akasztják fel, ha megátkozza Magyarországot. Az embert azt az átkot szórta Magyarországra, hogy Szent György napján hulljon eső, pünkösdkor legyen harmat.” Somogy-szerte várják a májusi esőt, a pünkösdi záport, mert az aranyat ér, neveli a növényeket. A pünkösdi köd azonban – a kapolyiak vélekedése szerint – üszköt terem. |
Pünkösdi búcsú Andocson:
Somogy híres búcsújáróhelye Andocs, régen az egyik legfontosabb búcsút pünkösdkor tartották. Több százan jöttek Marcali környékéről, a buzsákiak gyalog indultak a Baráti–Vitya–Gamás–Andocs útvonalon. Este misére értek oda, általában pajtákban háltak, vagy a templomban virrasztottak. Másnap a reggeli mise után indultak vissza. Az „először járók” „andocsi körösztanyát” vagy „körösztapát” választottak, aki a „szent kút” vizével keresztet rajzolt a keresztgyereke homlokára, és bábolvasóval megajándékozta. Ez a műrokonság egy életen át megmaradt.
Pünkösd két napjának délutánja – hasonlóan a húsvéti ünnepekhez – a tavaszi szabadtéri játszások, karikázások ideje is volt. Sokfelé ekkor táncolták ki a májusfákat is.
