Azt is agyon köllött vóna ütni, aki Orbánt beletötte a kalendáriumba

2012. 05. 25., péntek, 00:27

Őt tartják az utolsó fagyosszentnek, mert előfordul, hogy hideget és talaj menti fagyokat hoz, s ezzel nagy kárt okozhat a virágzó szőlőben. Innen ered az a szólásmondás, hogy „azt is agyon köllött vóna ütni, aki Orbánt beletötte a kalendáriumba”.

Ugyanakkor ő a legfontosabb szőlővédő szent, a szőlősgazdák, vincellérek, kádárok, kocsmárosok védőszentként tisztelték, alakját rávésték a présekre, hordókra, a szőlőhegyekben kápolnát építettek, szobrot emeltettek tiszteletére. Képletesen rábízzák Orbánra a szőlő megóvását a rossz időjárástól. A borvidékeken ma is élő szokás, hogy ha Orbánkor jó idő van, vagyis a szent jól vigyázott a szőlőre, hálából a szobrát borral meglocsolják. Ha viszont fagyot hozott, kövekkel dobálják meg, néha bizony még a sárban is meghempergetik.

Ezen a napon a somogyi emberek is figyelik az időjárást. Marcali vidékén úgy vélik, ha Orbán napján esik, savanyú lesz a bor. A kapolyiak szerint „a siró Orbán megrékatja a szőlősgazdákat”, mert a május végi eső kedvez a lisztharmatfertőzésnek. A fagy elviszi a termést: „Orbán gebedez, gazda kesereg". A régi kaposváriak azt tartották, hogy ha május 25-én rossz az idő, akkor Orbán a kemencesutban vagy a kályhán kucorog, ám ha neve napján jó idő van, akkor azt mondogatták egymásnak, hogy „Orbán leszállt a tűzhelyről”. Somogy más vidékein is úgy mondják, hogy akkor van vége a fagyosszenteknek, ha Orbán leszáll a kéményből (Mesztegnyő) vagy a kemencéről (Lábod). Mesztegnyőn Bizén Orbánig nem merték elvetni a paprikát, uborkát, mert féltek, hogy elfagy. Lábodon Orbánkor vetik a kendermagot: „Majd az Orbán mondja meg, addig hadd legyen a zsákban!”

A somogyi pásztorok hagyományvilágában Orbán napja gonoszűző napnak számít (ilyen még Rókus /aug.16./ Vendel /okt.24./ Éva estéje /dec.24./ és Mária fogantatása /dec.8./). A régi pásztorok gonoszűző ostort készítettek vagy örökölték ezt valamelyik pásztor ősüktől.

A Balaton-nagybereki pásztorok ezt a két karikás, a sudáron két gombos, díszes nyelvű ostort pappal megszenteltették. „Szőlősgyörökben, Lengyeltótiban, Bogláron is szenteltettek ostort a pásztorok. Az ostort a rózsafüzérrel együtt szenteltették fel. Gyermekkoromban láttam, hogy apám ostorát, meg a Fűki kanász ostorát a rózsafüzérekkel együtt odatették az oltár sarkára. A pap elnézte az ostort a rózsafüzérek között. A fölszentelt ostort a pásztorok a szálláson tartották, de csak gonoszűző napokon vitték magukkal” – emlékezik egy alsóbélatelepi gulyás.

Ő rendelte el a miseáldozat kelyhét

Május 25. a néphagyományban Szent Orbán napja, a szőlőművesek, kádárok és kocsmárosok patrónusáé. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel.

Orbán, népiesen Urbán, családnevekben: Orbók, Orbó, Orba, Orkó, Oros. Középkori hagyomány szerint pápaként ő rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Részben ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak.

Orbán népi kultuszának forrása alighanem az elzászi szőlővidék. Kialakulását a IX. században Sixtus és Cecília tiszteletére alapított ersteini apácakolostornak Orbán-ereklyéi ihlették. Innen sugárzott Franciaországba, de főleg a Rajnavidékre, illetőleg a németrómai birodalomba, majd adataink szerint a középkor legvégén hazánkba. Terjedését elősegítette a híres középkori jogkönyv, a Sachsenspiegel is, amely Orbán ünnepét a nyár kezdő napjaként tartotta számon. A szőlőhegyeket nyilvánvalóan ezért helyezték – miután a nagyja munkát már elvégezték – az elkövetkezendő viharos nyári időszakokban a szent pápa oltalma alá.

Szerző: Király Lajos