2012. 05. 20., vasárnap, 07:24
A Curie házaspár munkája lényegesen hozzájárult a 20. és 21. század világának alakulásához, fizikai és társadalmi vonatkozásban egyaránt.
L. Pearce Williams amerikai tudománytörténész így ír erről: „Curie-ék munkájának eredménye korszakalkotó volt. A rádium radioaktivitása annyira rendkívüli jelenség volt, hogy nem lehetett nem figyelembe venni.”
Az I. világháború alatt Curie szorgalmazta a mobil röntgengépek használatát, a katonák sebesüléseinek jobb kivizsgálásáért. Ezek a szerkezetek csövekkel voltak ellátva, melyek egy színtelen, radioaktív gázt sugároztak, amit később radon néven ismert meg a világ. Skłodowska-Curie személyesen szolgáltatta a csöveket, amiket tisztított rádiumból állított elő.
1921-ben az Egyesült Államokba utazott, hogy anyagi alapot gyűjtsön a rádiummal kapcsolatos további kutatásokhoz. Amerikában szívesen fogadták. Ugyan a nyilvános szereplés kimerítette, célját elérte. Második amerikai útja 1929-ben elég gyümölcsöző volt ahhoz, hogy sikerüljön felszerelnie a varsói Rádium Intézetet, ahol orvos nővére, Bronisława volt az igazgató.
Mivel abban az időben még nem tudtak a radioaktív sugárzás veszélyes hatásairól, a Curie házaspárnak fogalma sem volt arról, milyen árat követelt kutatói munkájuk. Marie a legkisebb elővigyázat nélkül dolgozott a radioaktív anyagokkal.
Tesztelésre szánt, radioaktív izotópot tartalmazó csöveket hordozott a zsebében és tartott az íróasztala fiókjában, élvezve a szép kékeszöld fényt amit ezek az elemek a sötétben kisugároztak magukból. 1934. július 4-én, fehérvérűségben (csontvelőrák) halt meg. Halálát majdnem biztosan a káros hatású, ionizáló sugárzás okozta. Az 1890-es évekből származó írásait (sőt, szakácskönyvét is) egy ólommal kibélelt dobozban tartják, veszélyes radioaktív sugárzásuk miatt. Mindazok, akik az okmányokat meg akarják tekinteni, csak védőruhában tehetik meg.
A sceaux-i temetőben temették el férje mellé. Hatvan évvel később, 1995-ben maradványaikat a párizsi Panthéonban helyezték el, munkájuk iránti tiszteletből. Marie ebben a megtiszteltetésben megint első volt, mint nő, akit saját érdemei miatt helyeztek a Panthéonba.
Maria Skłodowska–Curie munkája nemcsak a fizika és kémia bevett elméleteit változtatta meg, de a társadalmi konvenciókra is hatással volt. Ahhoz ugyanis, hogy tudományos pályafutásában, mint nő előre tudjon jutni, sok akadályt kellett legyőznie nemcsak a saját, de befogadó hazájában is.
