Fagyosszentek: Pongrác, Szervác, Bonifác

2012. 05. 12., szombat, 10:56

A három ókeresztény vértanúnak hazánkban nincs jelentősebb kultusza, nemigen keresztelnek ezekre a nevekre. Emléknapjaikat mégis számon tartjuk, mert az évszázados időjárási megfigyelések szerint ilyenkor a májusi meleget hirtelen hideg váltja fel.

Ady Endre: Fagyosszentek

Be kén' jól rendezni Vácot,
Odazárni Bonifácot,
Szerváciust és Pongrácot...
Mert az már szörnyü és galád,
Hogy mit művel e szép család...
Megszégyenít májust, tavaszt,
Fület és lábat megfagyaszt...
Összejött egy sokadalom,
Hogy halljon egy kis térzenét
- Melyről már túl sok a dalom -
S pár perc és rebbent szerteszét...
Riporterünk is visszatért,
- Nos, tartottak künn térzenét?
- Igen - szólt kurtán, fagyosan.
- A banda játszott ám azért,
Mert hát történt egy kis hiba:
Szájhoz fagyott a trombita ...

A naptári helyük miatt tehát Pongrác, Szervác és Bonifác „fagyosszenteknek” minősülnek, akik kárt okoznak a gyümölcsösökben és a veteményes kertekben. Az, hogy „Szervác, Pongrác, Bonifác, | megharagszik, fagyot ráz” nincs összefüggésben a névadó szentek legendájával, ezt a nép találta ki, hogy valamivel indokolja az időjárás hátrányos megváltozását. A hagyomány szerint ez a három ember valaha megfagyott, és azóta haragszik az emberekre.
 
A kapolyiak szerint a május 7-i Szaniszló is a „fagyosszentek barátja”, neve napján gyakran elhangzik a következő kérés ill. figyelmeztetés: „Hej, Szaniszló, lë në verd az éjjel a diót!”

Régen, amikor még hittek a garabonciásban, ezeken a napokon azt várták tőle, hogy a könyvéből olvasson rá a rossz időre, és hárítsa el a fagyot. Természetesen racionálisabb védekező módszereket is alkalmaztak, máig is tűzgyújtással, füstöléssel óvják meg a gyümölcsösöket, ahogy a mondóka is tanítja:fagyosszentek

    „Szervác, Pongrác, Bonifác,
    mind a fagyosszentök,
    Hogy a szőllő el ne fagyjon,
    füstöljenek kentök!”

Az óvatos kertészkedők csak a fagyosszentek elmúltával ültetik ki a paprika és a paradicsom palántákat. Mesztegnyőn, Lábodon úgy tartják, hogy a Pongrác napi eső jó a mezőnek, de árt a szőlőnek. Ezzel van összefüggésben a következő Balatonendréden gyűjtött termésjósló rigmus: „Sok bort hoz a három ác, ha felhőt egyiken sem látsz, Szervác, Pongrác, Bonifác.”

 

10 nap csúszás?

A fagyosszentekhez kötődő hiedelem helytállóbb lesz, ha figyelembe vesszük az 1582-es naptárreformot. Ekkor tértek át ugyanis a ma is érvényes Gergely-naptárra. Akkor a korábbi - még a Julius Caesartól származó - naptár pontatlansága miatt felgyülemlett 10 nap hibát azzal küszöbölték ki, hogy 1582. október 4-e után másnap október 15-ét írtak. Ettől kezdve tehát 10 nappal eltolódtak a dátumok a régi naptárhoz képest. A fagyosszentek időjárási szabálya viszont - Pongráchoz, Szerváchoz, Bonifáchoz kötődve - május 12-14. maradt ezután is.

Gyakran lehet hallani, hogy "korán jöttek az idén a fagyosszentek". Az előbbieket figyelembe véve tulajdonképpen május első napjaiban van a rendes idejük. Az éghajlati statisztika is több fagyesetet mutat ki erre az időszakra, és jóval kevesebbet a fagyosszentek tényleges napjaira.