2012. 04. 07., szombat, 17:51
A régi kaposváriak húsvét éjszakáján, úgy két óra tájban kertjükben elimádkozták a teljes olvasót, vagyis fölidézték magukban az egész megváltástörténetet. A zamárdi parasztok szerint, aki a piros tojásból eszik, nem fog szentség nélkül meghalni.
A húsvéti virrasztásnak Somogyban még vannak emléknyomai. A „régi kaposváriak húsvét éjszakáján, úgy két óra tájban kertjükben elimádkozták a teljes olvasót, vagyis fölidézték magukban az egész megváltástörténetet” – írja Hoss József a kaposvári plébánia történetéről szóló könyvében. A jutai asszonyok a templom előtt térdelve imádkoztak, várták a feltámadás idejének megvirradását.
„Mit tojott a nyuszi?”
Húsvétvasárnap délelőtt – aki csak tehette – misére, istentiszteletre ment. Még a gazdaasszonyok is, hiszen a főbb ételeket már nagyszombaton elkészítették.
| Hogyan rakhat a nyúl emlős létére tojást, ráadásul pirosat? |
|
Ezidáig még senkinek sem sikerült okát adnia. Fölvetették, hogy két termékenységi szimbólumot kapcsoltak itt össze önkényesen, csakhogy az ókorban sem a tojás, sem a nyúl nem szimbolizálta a termékenységet (ennek jelképei a hal és a gabonakalász voltak). A nyulakat, akárcsak a galambokat, szerelmi játékaik miatt szerepeltették szívesen a szerelemistennô kíséretében (neki azonban semmi keresnivalója nincs a húsvéti ünnepeken), a tojás pedig egyes-egyedül a nôi nem emblémája volt. |
Az ételszentelés:
Húsvétvasárnap kora reggel van a katolikusoknál az ételszentelés. Egy kosárba, vesszővékába húsvéti ételeket tesznek (sonkát, kenyeret, kalácsot, tojást, tormát, sót, paprikát, van ahol, pl. Zamárdiban bort is), ezt egy díszes, hímes vékáravalóval leterítik, és a templomba viszik. Ott a padok között, vagy a templom előtt sorban leteszik egymás mellé, felhajtják a terítőt, és a pap az ételeket megszenteli. Főleg a hús megszentelését tartották fontosnak, mert a hosszú nagyböjt után csak szentelt sonka fogyasztásával lehetett kezdeni a húsvétot.
Az ételszentelés után mindenki nagyon siet haza, mert Somogy-szerte azt tartják, hogy aki először hazaér, az lesz az első kapás (Lábod, Lad, Patosfa, Balatonberény stb.). Gyugyon úgy mondják, hogy aki előbb hazaér, az hamarabb levégzi az aratást. Mesztegnyőn voltak olyan buzgó hívek is, akik mezítláb vitték a templomba a szenteltetni valót, utána futottak hazáig, „mer aki elsőnek ér haza, az mëg fog üdvözűni”. A bolhói lányok azért futottak hazáig a kosárral, mert a helyi mondás szerint akinek a sonkacsontját először eszik a kutyák, az az eladó lány megy férjhez a faluban elsőként. A somogyszentpáliak hazatérve még az istálló állataiknak is megmutatták a szentelteket tartalmazó kosarat, csak utána láttak neki fogyasztásának.
Az állatokat húsvét vasárnapján is kihajtották a legelőre, sok helyen a pásztornak ajándékot adtak. Taszáron a kanász egy nagy botot vitt magával, arra fűzte a gazdáktól kapott likaskalácsot, néha 120 db is összejött.
