2012. 03. 25., vasárnap, 12:59
A laikus néphit – az analógiás mágia gondolatmenetét követve – ezt a napot rendkívül alkalmasnak tekinti a gyümölcsfák oltására és szemzésére. Somogyjádon ezen a napon vetették el a paradicsommagvakat.
Ezt a régi katolikus ünnepet a középkori kódexekben a következő neveken említik: „Máriának hirdetete napja”, „Testfogadó Boldogasszony”, „Asszonyunk Szűz Mária szeplétlen foganatja”, a mai megnevezése is kettős: „Urunk születésének hírüladása, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe".
Az egyház ezen a napon az Angyali üdvözletre emlékeztet, amikor Gábriel arkangyal hírül adta Máriának, hogy megfogan a Szentlélektől: fiat fog szülni, akit majd Jézusnak nevez el.
A laikus néphit – az analógiás mágia gondolatmenetét követve – ezt a napot rendkívül alkalmasnak tekinti a gyümölcsfák oltására és szemzésére.
Somogyban is azt tartják, hogy azért kell ezen a napon oltani és szemezni a fákat, mert Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust, a gyümölcsoltás munkája tehát áldásos lesz. Azt a fát, amelyiket ezen a napon oltottak, nem szabad letörni vagy róla ágat levágni, mert vér folyik belőle. Aki ezt a tilalmat megszegi, az vagy megvakul vagy elkárhozik.
Bálint Sándor Ünnepi kalendárium c. művében egy érdekes, somogyi vonatkozású történetet ír le: Az egyik Inkey báró féktelen gőgjében, az ünneppel és a hagyományokkal nem törődve éppen Gyümölcsoltó Boldogasszony napján vágatta ki a legszebb gyümölcsfáit. Amikor az első fát kidöntötték, rengeteg hangya bújt elő a tövéből, és megtámadták a bárót. Az hiába menekült be előlük a szobájába, a hangyarágások végül is a halálát okozták. E szomorú eset után a család engesztelésül kápolnát emeltetett.
Ez a nap is alkalmas az időjárás és a termés megjóslására. Kapolyon erre a következő mondások utalnak: „Ha derüs a Gyümölcsóttó, / mëgtelnek a boroshordók.”
Ám ha esik, rossz az idő, akkor azt mondják, hogy „Boldogasszony könnye lëmossa a gyümölcstermést.” Somogyjádon ezen a napon vetették el a paradicsommagvakat.
