2012. 02. 25., szombat, 16:01
A néphagyományban az egyik legfontosabb időjósló nap, az erre vonatkozó regulát még a városi lakosság is tudja: „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.”
Jégtörő Mátyásnak nevezik, mert ha Zsuzsanna még nem vitte el a fagyot, akkor ezt Mátyás teszi meg. Viszont, ha nem talál már jeget, akkor csinál, és tovább fog tartani a tél.
A régi kapolyiak szerint „Mátyás | madarász", a pacsirták védelmezője. Amikor hideg van, akkor a ködmönében melengeti, de neve napján, a szép, napos időben kiröpteti őket.
Somogy több helyén, így pl. Mesztegnyőben, Göllében is megjelölik a Mátyás-napi libatojást. A néphit szerint az nem jó, „az ētünyik vagy záp lösz, vagy sëmmi së lössz abbu a tojásbu”, vagy mások szerint „husosfejü, idétlen liba kē ki belüle.” A karádiak erre így emlékeztek: „A Mátyás-napi libatojást mëg köllött gyelűni. Nëm lëhetëtt tik alá vagy liba alá tënni, mer az mindig ēveszëtt. Ha mégis kikēt, akkor a kis liba ēveszëtt.”
Mátyás a halászok, horgászok számára is jeles nap, mert – a népi megfigyelések szerint – ekkor kezdenek ívni a csukák. Aki ezen a napon megfogja a „Mátyás csukáját”, az egész évben bőséges halfogásra számíthat. A Balaton–Nagyberek, Kis-Balaton vidéki községek népe szívesen halászott, sok orvhalász működött errefelé. Mátyás napján várták a csukák érkezését, megkezdték a horgászatot.
