2013. 04. 21., vasárnap, 20:17
Miért érdemes meditálni? Miért hasznos az, ha befelé figyelünk? Sok ezer éves tapasztalat mondatja velünk azt, hogy azért, mert egészségesebbek, nyugodtabbak, alkotóbbak, megértőbbek leszünk, és a valódi fejlődésre nyitottabbá válunk.
A meditáció ellen igen erőteljesen küzd énünk azon része, aki nem akarja a fejlődést. Tőle halljuk az olyan mondatokat, hogy „ráérünk arra még”, „én ezt biztosan nem tudom megcsinálni”, „kicsi/kevés vagyok én ehhez”, „most inkább lazítok, majd holnap…”, „a társam/a kormány/ anyósom/a szomszédom/a főnököm/stb, tehet arról hogy ilyen helyzetbe kerültem”, és még folytathatnánk a sort.
Amikor meditálni kezdenénk, akkor ő tesz arról, hogy éppen megcsörrenjen a telefonunk, eszünkbe jusson valami halaszthatatlan, csak hogy éppen most ne kezdjünk bele a meditációba, vagy éppen ki kell mennünk a toalettre, de pont ilyenkor kezd el viszketni a hátunk… Tehát sok mindent bevet azért, hogy minden maradjon a régiben.
Ezeknek a trükköknek ne dőljünk be! Ne vegyük fel a telefont, ne kezdjünk el vakarózni, mert akkor már ő áll nyerésre. Ma, a meditációt legtöbben ülve végzik. Egy magányos séta az erdőben, a tó, vagy a folyó partján történő szemlélődés is kiváló alkalom a belső figyelemre, de egy zsúfolt áruház, vagy siető emberekkel teli nagyvárosi aluljáróban végzett „diszkrét nézelődés” is rengeteg tudást hoz elő bensőnk kincsestárából.
A magam részéről első gyakorlati lépésként azt javaslom, hogy kezdjük egy egyszerű nézelődéssel olyan helyen, ahol sok ember nyüzsög, majd egy másik napon keressünk egy nyugalmas helyet, (erdő, vízpart, puszta, hegy, de egy viszonylag nyugalmas park is megteszi) a szemlélődésre. Törekedjünk arra, hogy ne ítéljünk közben. Se pozitív, se negatív értelemben. Pl.: „Milyen csodálatos a madarak éneke!” „Mint az őrültek, úgy sietnek néhányan!” Lélegezzük be lassan, a számunkra legkényelmesebb ritmusban a létezés levegőjét. A nyelvünk legyen a szájpadlásunkon.
Szemlélődő sétánk előtt engedjük el a tegnapot, de az előző perceket is. Engedjük ki a tudatunkból a terveinket, a holnapot, a céljainkat is.
Megérkezünk a VAN állapotába.
| Harmonizálás a telihold hetében - csillagüzenetek |
|
Kisfilmjeinkkel kapcsolatosan néhány hasznos információval szeretnénk szolgálni. Heti csillagüzeneteinkben elmondjuk, és meg is mutatjuk a hét napjainak a legjelentősebb égi konstellációit, és az azokban rejtőző lehetőségeket is. Mindezt röviden, tömören, hiszen nem azért születtünk erre az életre, hogy értékes időnket a számítógép monitorjára meredve töltsük. Érdemes a naptárunkba lejegyezni a napokhoz tartozó információkat. Amikor véget ér egy nap, idézzük fel a filmben elhangzott üzenetet, és gondoljuk át, hogy mi történt velünk aznap. Az egybecsengések felismerésével jutunk közelebb a belső kozmikus minőségek, és a külső kozmosz összefüggéseinek a feltárásához, és megtapasztalásához! |
Körülöttünk zajlik az élet, s mi ezt véleményezés nélkül elfogadóan szemléljük. Így a bennünk ébredező őstudás is elfogad minket, s valamennyit átnyújt nekünk sugallatként, villanó gondolatként, érzésként, dallamként, vagy akár illat formájában végtelen kincsestárából.
Séta meditációnk eleinte rövidek legyenek, (pár perc, esetleg negyed óra) mert a véleményezés nélküli állapot fenntartása kezdetben nem könnyű. Amikor már ítélkezés nélkül tudunk akár negyed óráig is szemlélődni a zsúfolt városban, akkor növelhetjük meditációnk idejét. A véleményalkotás elengedése nem egyszerű feladat, meditációnk során legyünk őszinték önmagunkhoz, hogy felismerhessük a spontán becsusszanó kis ítélkezéseinket. A véleményezés nehezíti a meditációs állapot elérését, vagy megtartását.
Séta közben a hátunk legyen egyenes. A fejtetőnk (koronacsakra) energetikailag az ég tetején lassan vándorló csillagokkal kerül kapcsolatba, míg a talpunkon keresztül a föld középpontjából érkező energiák erősítenek minket a meditációnkban. Az égi, és a földi energiák a köldök magasságánál találkoznak, ezért, pár nap után, érdemes a levegőt a „köldökünkre venni”. Az égi, és a földi energiák találkozásának a központja egészen pontosan a köldök alatt három ujjnyira van, tehát ide érdemes lélegezni sétáink alkalmával.
Rossz idő esetén az otthonunkban is meditálhatunk. Ebben az esetben meditációnk tárgya lehet például Mozart Jupiter szimfóniája. Első ülésben bőven elegendő csak az első tételt meghallgatni, majd később lépésről-lépésre haladva végül az egész művet „végigszemlélhetjük”. Figyelem! Itt is fontos a véleménynélküliség!
A lényeg azonban a belső figyelem. A meditációra szánt, vagy inkább szentelt időt csak lassan, fokozatosan szabad növelni. A meditáció végeztével mindig írjuk le az élményeinket, tapasztalatainkat, a gyakorlat pontos idejének a megjelölésével. Ne feledjük, hogy ezek a gyakorlatok egészségesebbé tesznek, tisztítják az aurát, világosítják az értelmet, s növelik a békét, a szelídséget, és a szeretetet!
Következő levelünkben az ülő meditációkról lesz szó. Addig is jó felismeréseket kívánunk!
| Gyógyító, és spirituális időintervallumok 2013. április 22. és 28. között |
|
Az előttünk álló héten a gyógyítás, az öngyógyító módszerek, meditációk, légző-, és energiagyakorlatok végzésének legoptimálisabb időintervallumai: Az első, reggel 8.00 – 10.00 óra között érzékelhető. |
Amennyiben úgy gondolja, hogy ezek az üzenetek, információk segíthetnek rokonainak, barátainak, ismerőseinek is, akkor kérem, küldje át nekik is ezt a levelet!
Áldás kísér minket az Úton!
