2012. 08. 12., vasárnap, 19:37
Az előttünk álló időszak kedvez az angyali kapcsolatok kialakításának, mert 2013 október végéig a Szűz angyal csillagainál vándorol az időtálló bölcsesség planétája, a Szaturnusz. Íme, az angyalokkal való kapcsolat felvételének az egyik technikája.
Tavasszal négy részben írtunk az angyalokkal való kapcsolat felvételének az egyik technikájáról. Ezt többek között az indokolta, hogy az előttünk álló időszak kedvez az angyali kapcsolatok kialakításának, mert 2013 október végéig a Szűz angyal csillagainál vándorol az időtálló bölcsesség planétája, a Szaturnusz. Rengetegen kérték, hogy ismételjük meg ezeket a tanításokat. Jelen igen hosszú hírlevelünkben az egész technikát elküldjük újra. Hozzon áldást, és boldog bőséget mindenkinek!
Előtte azonban a jövő hétre vonatkozó csillagüzenetek:
Kapcsolat az angyalokkal négy lépésben
Az Énünk a Teljességből, a Teremtőtől, a Fénytől való. Az Én nemcsak a Földön tapasztalhatja meg önmagát, hanem az Univerzumban máshol is, s gyakorta nincs is szüksége arra, hogy anyagba burkolja magát, tehát a testben való létezés csak egy módja Énünk megnyilvánulásainak.
Aki csak egyszer is átélte az „angyal érintését” az megváltozik. A földi dolgok átértékelődnek, a pénz, a hatalom, az egzisztencia, de a spirituális egzisztencia is jelentőségét veszíti. Aki találkozott az angyallal, az nem vádol, nem támad, nem hazudik, nem kritizál, nem ítél, őt már nem gyűrik le a saját indulatai, hiszen ezen, gyakran megmosolyogtató gyarlóságok feletti csodába nyert bepillantást. Ehhez a csodához képest teszi dolgait, ehhez képest éli az életét.
A jelenlegi világunkban (vannak más univerzumok, más valóságok is) emberként, a hetes rendszert ismerjük meg. A Földre inkarnálódott lelkek a hét misztériumát járják, táncolják, élik végig inkarnációk hosszú láncolatain át.
1. Az ásványi szint megélése. A porszem, a kavics, a kristályok, a fényt rejtő drágakövek szintje ez. Ez a szint a külső mozdulatlanság megélését teszi lehetővé, bár belül megszámlálhatatlanul sok mikro-univerzum száguldása tartja fent a mozdulatlanság állapotát. Az „ásványi lét útja” tehát a porszemtől a gyémántig terjed.
2. Miután az Én teljesen megélte az ásványi szint dimenzióit, magasabb létformára lép. Ehhez fel kell tudni áldoznia ásványi léte csúcsát, a legmagasabb szintet, a gyémántlétet, hogy fejlődhessen, hogy tovább léphessen. Az áldozat mágiája után a növények világába érkezik. Itt már a földből indul, gyökereivel a földbe kapaszkodik, ám emelkedik, növekszik a fény, a Nap felé, de még mindig csak egy helyben van.
Magvakat, porokat teremt fény-önmagából, melyekkel már szaporodni is tud, később már gyümölcsöket hoz, hogy táplálhassa fejlettebb lélek testvéreit, majd a széllel összefogva lombkoronájával elsusogja az arra járó vándornak a létezés titkait. A kis fűszál–léttől a királyi fáig, például a tölgyig terjed ez az út.
3. Azonban újra eljön a fejlődéshez szükséges áldozati szertartás ideje, s a királyi tölgy minőségéből átlép az Én az állatok világába. Az állat már csúszhat, vágtathat, lebeghet, úszhat, szárnyalhat, szökkenhet, tehát be tudja járni, cserkészni kisebb-nagyobb birodalmát.
Az állati szinten egyre feljebb haladva már a családokban, közösségekben való hierarchikus létezést is megismerő az Én. Szaporodik, küzd, táplál, menekül. Ahogyan a növényi létezés minőségileg magasabb, mint az ásványi, úgy az állati létezés tapasztalatai is minőségileg magasabb szintek elérését teszi lehetővé, mint a növényi.
Az úton haladni kell, s amikor eléri az Én az állati létezés királyi szintjét, amihez az oroszlán is tartozik, akkor újra eljön az áldozat mágiájának a szertartása, és belépünk az új szintre, aminek a neve…
4. Az ember dimenziója. Az Én emberként őrzi, és működteti az előző létformák tapasztalatait. A csontok, és a fogak életre hívásakor az ásványi lét tapasztalatait hasznosítjuk. Amikor növekszik a test, kifejlődnek a szerveink, és hét évente lecserélődnek a sejtjeink, akkor a növényi létezés bölcsessége működik bennünk. A vágyaink, ösztöneink kielégülésre vágyó erejében, szenvedélyében, a fajunk fenntartásának szexuális vágyában, a másikra támadó küzdelmeinkben, a félelem rettegő menekülésében az állati szintek működnek bennünk.
Az ásvány – növény – állat szintjein az Univerzummal való azonosság magától értetődő állapot, így az individualitás, az egyéniség nem bír jelentőséggel. Ezeken a szinteken csoportlélekről beszélnek a spiritualitás mélységeinek az ismerői.
Az ember, vagyis a mi szintünkön megjelenik egy eddig nem ismert csoda, a gondolat. Megjelenik a képzelet, a gondolat, a vélemény, az ítélet, az emlékezés, a jövő tervezése, a segíteni akarás, de a manipuláció is, tehát olyan tudati-szellemi adottságok, melyek eddig nem, vagy csak nyomokban jelentek meg az előző szinteken.
Aztán van itt még egy óriási jelentőségű tapasztalás is!
Az ember itt érzi, s tudja magát a tér–időben, de erős, meghatározó élményei vannak arról is, amikor nem ebben a világban van. Igen, az álmok, a révülés, a merengés, az álmodozás lebegő állapotairól van szó. Az álmok erre a világra ható ereje döbbenetes, bár abból semmilyen anyagi konkrétumot nem tudunk áthozni.
Hogy is van ez?
Az ember már meg akarja érteni a világát.
Az ember gondolkodik.
Az ember rájön, hogy a mi világunk poláris. Van benne fény és sötétség, férfi és nő.
A mi világunknak van szemmel látható része, de vannak „láthatatlan” dimenziói is. Az ember már alakítja, teremti a sorsát akár tudja, akár nem. Az ember aztán észreveszi, hogy sorsokat, „karmákat” teremt magának. Az ember végül azon dolgozik, hogy a „karma kerekéből” kiemelkedhessen. Az ember felismeri, hogy az Univerzum részeként egy a távolinak tűnő fényjelekkel, a csillagokkal is. Ezért mondjuk, hogy a csillagok járásának az ismerete a legősibb spirituális tudás.
5. A láthatatlan első szintje. Az emberi szint után már a láthatatlan világába lépünk. Itt találkozunk azon csillagtestvéreinkkel, akik már vagy az emberi szintet meghaladva léptek át ide, vagy a „teremtés okán” eleve angyalként léteznek. Itt már nincs szükség sem a térre, sem az időre, sem az anyagi testre. Itt már nincs nő, és nincs férfi, nincs jó, és nincs rossz sem.
A létezés hét szintje közül ez az első, ami már anyagtalan, bár az itt élők tudnak hatni az anyagra. Ez az angyalok szintje. Ők tudnak segíteni „kisebb testvéreiknek”, nekünk embereknek abban, hogy az anyag világához kapcsolódó küldetésünket elvégezzük, s mi is magasabb szintekre tudjunk emelkedni. Igen jól ismerik ők a mi emberi világunkat, hiszen sokan innen emelkedtek fel, az emberi létezés minden variációját, élményét már megtapasztalták. Az „angyal” szóban persze egy leegyszerűsített magyarázatot kapunk, lényegében itt már olyan típusú együttműködés adatik az ember számára, mint amikor a spiritualitás útján énünk mulandó része felveszi a kapcsolatot önnön örök részünkkel, így érve el egy magasabb, igazán harmonikus állapotot.
6. A láthatatlan második szintje. Az itt létező testvéreink működésének, létezésének érzékeltetésére nincsenek szavaink, kifejezéseink. Nagyon kevés ember pillanthat be ebbe a világba, s aki bepillant biztos, hogy nem mesél róla. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy ezzel a szinttel egyelőre nincs dolga az embernek.
7. A láthatatlan harmadik szintje, amiben, s ahol már az Isten, a Teremtő, a Szentség EGY valósága ragyogja be a létezést. Bár a legmagasabb szintre jutó bölcsek, beavatók, megváltók erről beszélnek mikor a hazatérés csodájáról, a megérkezésről szólnak, ez a legtávolabbi szint, mely mégis – a tanításaik szerint – áthatja, átjárja a többi dimenziót, a többi szintet is, tehát paradox módon ez van mindenhez, s mindenkihez a legközelebb.
Jelenítsük meg az eddig leírtakat a jobb áttekinthetőség kedvéért ábraszerűen is:
1. 2. 3. Közép! 3. 2. 1.
Ásvány – Növény – Állat – Ember – Angyal – Láthatatlan 1 – Láthatatlan 2
Az ember az egyetlen, aki egyszerre vesz részt, - s erre tudatos is lehet- világunk látható, és láthatatlan dimenzióiban! Az emberi létezés semmihez sem fogható csoda!
A fenti információk ismeretében kezdjük el az angyalokkal való együttműködés gyakorlati lépéseit!
Első lépés: Lélekben készüljünk fel a találkozásra. Ahogyan egy rég nem látott nagyon kedves ismerőst várunk, hogy újra együtt lehessünk, nagyjából így várjuk az újbóli találkozást is az angyallal. Régi ismerősünk fogadására is felkészülünk. Kicsinosítjuk az otthonunkat, a legfinomabb ételekkel, s italokkal várjuk őt, miközben szívünkben a szeretet fénye vegyül a várakozás izgalmával.
A felkészülés első hét napjában érdemes átgondolni az ásványi síkhoz fűződő viszonyainkat. Érdemes jobban odafigyelni ekkor arra, hogy a testünket kicsit jobban tápláljuk, jobban tisztítsuk, s köveinket, kristályainkat is érdemes kézbe venni, rájuk érzékelni. Legyünk támogatóak, segítőek az ásványi szint felé!
Ebben a hét napban a növényi létezéssel való kapcsolatainkat is ismerjük fel, s gondoljuk át. Üljünk le pár percre virágaink, növényeink elé, s érzékeljük őket is. Érdemes átölelni néhány fát, s szeretetet küldeni nekik gondolatban. Érdekes, és felemelő válaszreakciókkal fogunk találkozni!
Legyünk támogatóak a növények felé is!
Természetesen ehhez a hét naphoz is hozzátartozik az állatok felé való spirituális megnyílás! Legyen kicsivel több időnk a halainkra, madarainkra, kutyáinkra, cicáinkra, és a házi állatainkra is. Ha nincs semmilyen állatunk diszkrét távolból legyünk jelen akár a szomszéd kutyájának, akár a magasban szárnyaló, s a fák ágain megpihenő madaraknak is. Figyeljük meg a spontán érzéseinket, indulatainkat is. Legyünk támogatóak, segítőek az állatok felé!
Végül, ugyancsak ezen a hét napon figyeljük meg azt, hogy a többi ember milyen érzeteket, gondolatokat vált ki belőlünk. Ismerjük fel általuk a bennünk születő ellenérzéseket, előítéleteket, ítélkező véleményezéseket, s engedjük el ezeket, mert ezen rezgésekkel „nem kompatibilis” az angyali világ. Legyünk segítőkészek, s támogatóak az emberek felé!
Ezen „gyakorlatsor” elvégzésével már énünk finomabb érzékeléseit kezdjük el működtetni. A finomabb rezgések érzékelése szükséges ahhoz, hogy az angyalok valósága ne csupán hit, hanem tapasztalás is lehessen.
Nézzük a második lépést!
Az angyali lények segítenek abban, hogy utunk, küldetésünk kiteljesedjék, és a Fény felé emelkedhessék. Életünk minden pillanatában velünk vannak, vigyáznak ránk, sugalmaznak megoldásokat, s finoman irányítanak a teljesség felé. „Az angyalok társadalma” két csoportra osztható. Az egyik csoport tagjai már a kezdet kezdetétől fogva, a teremtés okán angyal. Ide tartoznak például az őselemek (tűz, víz, stb.) angyalai.
A másik csoport tagjai már az emberi lét meghaladása okán jutottak el erre a szintre, ők tudják igazán az emberi létezés titkait, lényegi összefüggéseit. Ők segítenek nekünk abban, hogy két földi élet között olyan élettervet alakítsunk ki, munkáljunk ki magunknak, amelyet el is tudunk hordozni, s amely hordozza a szükséges bölcsességeket, amelyekhez tapasztalataink révén juthatunk. Sorsunk angyalai, de az őrzőangyalok is javarészt ebből a csoportból kerülnek ki. De eljött az ideje a második lépés megismertetésének.
A második lépés: Ismerkedjünk meg az angyalok neveivel és „feladataival”. Nézzük át az e témáról írott könyveket, az angyalokkal foglalkozó internetes oldalakat. Írjuk össze, gyűjtsük össze az angyalok neveit, s szerepeit. Kutassuk fel, lapozzuk fel az angyalokra vonatkozó részeket a művészetekben, de a „szent iratokban” is, és mélyedjünk el bennük.
Hasonlatos ez a felfedező munka ahhoz, amikor a zenét tanuló lélek megismerkedik a hét „fő hanggal”, majd a „fél hangok” ismerete egészíti ki tizenkettővé a muzsikus hang-eszköztárát. Minden hangban egy angyal hangja csilingel.
Gyűjtsük össze az információkat az angyalokról. Lesznek egymásnak ellent mondó tanítások, ezeket gyakran érdemes elvetni, de találkozunk majd olyan információkkal is, melyek mindenhol ugyanazt mondják el ugyanarról az angyalról. Ezeket megőrizzük!
Az olyan könyveket, weboldalakat kezeljük fenntartással, ahol másokat, más módszereket pocskondiáznak, kizárólag önmagukat tüntetik fel az angyali titkok tudójának. Amikor elérkezik az ideje, összeáll a kép. Nem szabad sietni, sem kapkodni, ajándékozzuk meg magunkat a felfedezés örömével! Végül lesz egy megbízható listánk csodálatos segítőinkről. Sajnos én ebben nem segíthetek, mert ez a kutatás, ez a - lényegében személyes felfedező út -, a beavatás része! Ezt nem vehetem el Öntől, kedves Olvasóm!
A kutatás során azt fogjuk érzékelni, hogy néhány angyal valahogy közelebb került a szívünkhöz. Azonban lesz egy, aki a legközelebbi, aki a legmélyebben érinti meg szívünket – lelkünket. A harmadik lépést már vele fogjuk megtenni!
Fontos gyakorlat! Mától kezdődően minden elalvás előtt, és minden ébredés után megszólítjuk, igaz még „csak” általánosságban, az angyalokat! Este, elalvás előtt, már az ágyunkba fekve a következőt mondjuk érthetően, jól artikulálva, de nem túl hangosan: (ha ez mondjuk a társunk miatt ciki, vagy bármilyen okból nem megoldható, akkor menjünk át egy olyan helységbe, ahol egyedül lehetünk)
„Fénylő angyaltestvéreim! Köszönöm Nektek, hogy segítségetekkel átléphetek az álmok világába. Köszönöm Nektek, hogy álmom pihentető, gyógyító erőkkel, tanító üzenetekkel gazdagít. Szeretet és Áldás van veletek!”
Reggel próbáljuk meg úgy felismerni felébredésünket, hogy nem nyitjuk ki a szemünket. (Ezt gyorsan meg lehet tanulni!) Ébredés után közvetlenül, de még csukott szemmel halkan, de jól érthetően a következőt mondjuk: (ha valamiért ez nem megoldható, akkor mondjuk el magunkban, majd egy másik helységben mondjuk el élőszóban is!)
„Fénylő angyaltestvéreim! Köszönöm Nektek éji segítségeteket! Köszönöm, hogy átsegítettetek ebbe a világba, s itt is segítitek az utamat! Szeretet és Áldás van veletek!”
A köszönő mondatokat a saját ízlésünk, egyéniségünknek megfelelően átírhatjuk, a saját képünkre formálhatjuk. Az a fontos, hogy szívből, lélekből tudjuk mondani, teljesen jelen tudjunk lenni ennek a néhány szónak!
A harmadik lépés: Ennek talán az lehetne a címe, hogy „Megszabadulás a kételyektől”. Az angyalokat nem illik úgy megszólítani, hogy kételkedünk bennük, kételkedünk abban, hogy valóban segíteni fognak. Emberként azonban természetes tulajdonságunk az, hogy még ha hiszünk is valamiben, azért lehet bennünk némi kétely. A kételyt a tapasztalás oltja ki.
A kétely csak az ember szintjén jelenik meg. A kétely a tudatosodás eszközévé emelhető, ahogyan tesszük ezt az angyalmágiában is. A kétkedés energetikailag gyengíti a valódi angyal-ember kapcsolat kialakulását, hiszen az ő világuk már meghaladta a kételkedés szintjét.
Fontos tehát, hogy meghaladjuk önnön kételyeinket. De hogyan? A tapasztalat, a bizonyosság megszerzésével lehet túljutni a kételkedéseken, és így a puszta hit fölé (mely gyakorta vak) tudunk emelkedni. Harmadik lépésünkben az angyalokkal kapcsolatosan személyes tapasztalatot, bizonyosságot fogunk szerezni, hogy meghaladjuk a kétkedést. Nézzük ezt a gyakorlatban.
A bizonyosság megszerzése. Már megismerkedtünk az angyalok neveivel, és szerepükkel. Valamelyik angyal megszólított már minket, illetve az is lehet, hogy mi választottunk ki egy angyalt. Vele végezzük el az első szertartásunkat. Ezen a napon kerülni kell a húst, az alkoholt, és az egyéb tudatmódosító szereket. Érdemes ezen a napon gyümölcs, és/vagy lénapot tartani.
Amikor van szabad, és nyugalmas magányos negyed óránk, akkor ellazítjuk a testünket, háromszor jó mélyen be, és kilélegzünk, majd kelet-délkelet felé fordulva leülünk egyenes háttal.
Legyünk jelen a szertartásunknak. A lehető legteljesebben, amennyire csak képesek vagyunk, kiürítjük a tudatunkat, elengedjük a gondolatainkat is. Majd szertartásszerűen gyertyát gyújtunk. Ez azt jelenti, hogy amikor meggyullad a gyertya azt mondjuk, hogy „legyen világosság!”.
Ezzel megidézzük a teremtés első napjának csodáját.
Majd nem túl hangosan, de érthetően, jól artikulálva megszólítjuk a kiválasztott angyalt.
„Fénylő angyal testvérem (itt kimondjuk a nevét, pl. Rafael) kérlek légy most velem.
Fénylő angyal testvérem (újra a neve) kérlek hallgass meg engem.
Fénylő angyal testvérem, (újra kimondjuk a nevét) kérlek teljesítsd a kérésemet: (ismételten nevén nevezzük) kérlek három napon belül adj nekem jelet, adj nekem bizonyosságot arról, hogy velem vagy, és segítesz nekem.
Köszönöm (újra kimondjuk a nevét) hogy velem vagy, és teljesíted a kérésemet! Menj tovább most az utadon fénylő békével! Szeretet, és áldás VAN Veled!
Fontos, hogy ötször mondjuk ki a kiválasztott angyal nevét s fontos, hogy éljük át azt, amit mondunk, majd szintén fontos, hogy elengedjük az angyalt. Itt, amennyire lehet, szó szerint, vagy csak minimális változtatással mondjuk a szöveget.
Végül rövid ideig még a gyertya lángját nézzük, majd úgy oltjuk el a gyertyát, hogy a gyertyakoppintónkat, vagy egy kis pohárkát úgy fordítjuk lassan a lángra, ahogyan a csillagos ég palástja borul a Földre. Így nem „elpusztítjuk a fényt, hanem annak világosságát átsegítjük a túlsó oldalra.
Nem kötelező, de ajánlott ilyenkor valamit felajánlani az angyalnak. Ültethetünk növényt, az ő tiszteletére, csíráztathatunk búzát, neki ajánlva, amit aztán kiteszünk valahova a természetbe, de égethetünk neki gyertyát is, amelynek végig kell égnie. Mindenki ráérez azonban arra, hogy mit is kell felajánlania az angyalnak…
Egy-két nap, sokszor csupán pár óra múlva megérkezik a jel, a bizonyosság! Ez igazán különleges élmény. Egyszer csak az ember különös bizsergést érez, miközben figyelmes lesz egy furcsa „véletlenre”, vagy egy váratlan találkozásra, avagy egy izgalmas információra, talán egy meglepő egybeesésre, és így tovább, s azonnal érzi, s tudja, hogy az angyal küldte ezt a jelet.
Fizikálisan, de érzelmileg is érezni ilyenkor az angyal jelenlétét. Egy villanás a felismerés, és ettől kezdve már nincs szükség hitre, mert megszereztük a bizonyosságot. Ekkor ér véget a kételkedés ideje.
Miután megkaptuk a jelet, megköszönjük azt az angyalunknak, a saját szavainkkal! Figyelem! A második lépésben leírtakat továbbra is el kell végezni.
A negyedik lépés:
- Gondoljuk végig, hogy mit is szeretnénk, mire vágyunk valójában az életünkben.
- Csak olyan dolgokat, segítséget kérhetünk magunknak, amellyel másoknak semmilyen hátrányt sem okozunk.
- Amikor megfogalmazódik bennünk röviden, és pontosan az angyalunknak szóló kérő mondat, aludjunk rá még hármat, hogy bizonyosak lehessünk kérésünk létjogosultságában.
- A szertartásunk előtti napon, a szertartás napján, és a szertartást követő napon tartózkodjunk a húsok, állati zsírok, alkoholos italok, és egyéb tudatmódosító szerek fogyasztásától.
- Döntsük el, hogy melyik angyalt hívjuk segítségül, s már a szertartás előtti napon olvassunk róla, beszéljünk hozzá, esetleg írjunk neki, gondoljunk rá sokszor, tehát helyezzük őt a tudatunkba.
- Lehet, hogy valamit fel kell ajánlanunk, esetleg áldoznunk az égieknek a kérésünkért „cserébe”. Ezt készítsük elő, ha tárgyi dologról van szó.
- Amennyiben új dologba akarunk kezdeni, valamit erősíteni szeretnénk magunkban, akkor kelet felé fordulva végezzük a szertartást.
- Ha meg akarunk szabadulni szükségtelenné vált dolgainktól, szenvedélyeinktől, hibáinktól, akkor a szertartásunkat nyugat felé fordulva végezzük.
- Ha már meglévő minőséget akarunk magasabb szintre emelni, vagy éppen a csúcsra juttatni, akkor dél felé fordulva szólítjuk meg az angyalt.
- Döntsük el tehát, hogy a kérésünknek melyik irány felel meg a legjobban.
- Meggyújtjuk a gyertyát, miközben kimondjuk a szertartást indító mondatot: „Legyen világosság!”
- Leülünk egyenes háttal, arccal a kiválasztott irányba, s veszünk három jó mély lélegzetet. Az első lélegzet kifújásakor a test, a másodiknál a lélek, a harmadiknál a tudatunk lazul el.
- Nézzük a gyertya lángját, majd törekszünk arra, hogy jelen legyünk a gyertya lángjának. Amennyire lehet, kiürítjük a tudatot, elengedjük a bevillanó képeket, gondolatokat.
- A gyertya lángját megjelenítem a homlokom közepén, s látom ott csukott, majd nyitott szemmel is.
- A gyertya lángjának a szívébe idézem, hívom a kiválasztott angyalt. Ne lepődjünk meg, ha a megidézéskor a gyertya lángja megnövekszik! Ez gyakran előfordul. A már ismert szavakkal megszólítjuk Őt. A példánkban mi Rafaelt írtunk, természetesen mindegyik angyallal ugyanez a formula.
„Fénylő angyal testvérem Rafael, kérlek légy most velem.
Fénylő angyal testvérem Rafael, kérlek hallgass meg engem.
Fénylő angyal testvérem Rafael, kérlek teljesítsd a kérésemet:
Rafael, kérlek segíts abban, hogy…., vagy kérlek tedd meg nekem…, vagy kérlek emeld a tudatom,… stb. (itt a pontosan, világosan s egyértelműen megfogalmazott kérésünket mondjuk ki!)
Köszönöm Rafael, hogy velem vagy, és teljesíted a kérésemet! Menj tovább most az utadon fénylő békével! Szeretet, és áldás VAN Veled!
- A gyertya lángjából, a homlok közepéből elillan, eltávolodik, gyakorta elrepül, elsuhan az angyal. Egy kicsit még várunk, hogy legyen idő a varázslatból visszatérni a hétköznapok idejébe. Elmondunk egy rövid imát a saját szavainkkal, a „Miatyánk” is lehet, majd eloltjuk lassan, gyertyakoppintóval a gyertyánkat úgy, ahogyan Napszentülte után borul a Földre a csillagos ég palástja.
Az életünk mindegyik területére kérhetünk segítséget. Egy nap maximum egy angyalt szólítsunk meg a fenti technikával, csak szükségesetén hívhatunk többet is. Ebbe a varázslatos világba könnyű beleszeretni, de azért figyeljünk arra, hogy ne alakítsunk ki magunkban „angyalfüggőséget”.
Áldást, és boldog bőséget hoz Önnek és szeretteinek ez a technika! Amennyiben úgy gondolja, hogy ezek az üzenetek, információk segíthetnek rokonainak, barátainak, ismerőseinek is, akkor kérem, küldje át nekik is ezt a levelet!
Áldás kísér minket az Úton!