2025. 12. 27., szombat, 11:43
Minden év végén visszatérő kérdés, hogy a szilveszteri petárdázás és tűzijátékozás milyen hatással van az állatokra. A kutyák, madarak védelme egyre gyakrabban kerül szóba, ám kevesen gondolnak arra, hogy a méhek is komoly veszélynek vannak kitéve ezekben az órákban.
Erre hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Boros Tibor méhész, méhrajbefogó, aki megrendítő részletekkel írta le, mi történik a kaptárakban szilveszter éjszakáján.
A közhiedelemmel ellentétben a méhek nem alszanak téli álmot. Ahogy Boros Tibor magyarázza: a hideg hónapokban a méhek a kaptárban szoros fürtöt alkotnak. Ennek közepén helyezkedik el a királynő, akit a dolgozók vesznek körül, és saját testhőjükkel tartják életben. A fürt belsejében akár 25–30 Celsius-fokos hőmérsékletet is képesek fenntartani, miközben a kaptár más részein akár fagypont alá is süllyedhet a hőmérséklet.
Ez a rendszer csak úgy működik, hogy a külső és belső méhek folyamatosan helyet cserélnek: akik kívül átfáznak, bejutnak melegedni, a belsők pedig átmenetileg átveszik a hideg szerepét. Ha azonban ez az érzékeny egyensúly felborul, annak végzetes következményei lehetnek. A fürt kihűlése ugyanis a teljes méhcsalád pusztulását jelenti.
A probléma szilveszterkor kezdődik. A petárdák és tűzijátékok robbanásszerű hangja a méheket is megzavarja. A kaptárban telelő család veszélyt érzékel, a természetes védekezési ösztön beindul, a korábban nyugodt fürt felbomlik. A meleg, amely addig védelmet nyújtott, elszökik, a méhek szétszélednek, és már nincs lehetőségük visszaállítani a létfontosságú hőegyensúlyt.
Ennek következménye drámai: egy-egy kaptárban akár 35–40 ezer méh is elpusztulhat. Ez nemcsak természeti, hanem súlyos gazdasági veszteség is. Egy méhcsalád elvesztése 35–50 ezer forintos anyagi kárt jelenthet, miközben a méhek ökológiai szerepe felbecsülhetetlen. A kárt pedig senki nem téríti meg: sem a petárdázók, sem a biztosítók.
A méhész arra is felhívja a figyelmet, hogy nem csak a méhek szenvednek. Szilveszter éjjelén madarak repülnek pánikban akadályoknak, kutyák szöknek el otthonról, denevérek és más állatok pusztulnak el a zaj és a félelem miatt. Mindez gyakran mindössze néhány tíz percnyi hangos ünneplés következménye.
Boros Tibor szavai szerint ilyenkor kétféle család létezik: akik felszabadultan ünnepelnek, és akik rettegve várják az éjszaka végét, attól félve, hogy odalesz-e a megélhetésük a következő évre. A bejegyzés erős üzenete arra emlékeztet, hogy a szilveszteri öröm nem mindenkinek jelent felhőtlen ünnepet – és hogy az értelmetlen zajnak sokszor láthatatlan, de súlyos következményei vannak.
A méhész szerint érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy valóban szükség van-e a petárdázásra, vagy léteznek-e olyan ünneplési formák, amelyek nem más élőlények félelmén és pusztulásán keresztül okoznak örömet.
