2025. 10. 30., csütörtök, 13:48
Évről évre több az e-rolleres baleset, amik gyakran súlyos sérülésekkel járnak. Érdemes biztosítást kötni, és bukósisakot, lámpát, csengőt használni.
A baleseti sebészek, különösen a gyermek traumatológusok kongatják a vészharangot az e-rollerek miatt. Használóik ugyanis sokszor rutintalanul, a szabályokat figyelmen kívül hagyva vagy nem ismerve cikáznak az autók és a gyalogosok között. Az ebből adódó, nem ritkán súlyos balesetek száma pedig a statisztikák szerint folyamatosan nő, és a helyzet az ősz beköszöntével várhatóan csak súlyosbodni fog.
Fontos lenne tehát, hogy az e-rollerek és más mikromobilitási eszközök használatát megfelelő szabályozzák, de sajnos ezekkel kapcsolatban a jelenleg hatályos KRESZ sem tartalmaz egyértelmű előírásokat, ugyanis ezeknek az eszközöknek a megfelelő kategóriába sorolása sem egyértelmű. Mivel a kategóriába sorolást alapvetően a jármű teljesítménye és sebessége határozza meg, ezért ezeket a kétkerekűeket gyakran segédmotor-kerékpár vagy kerékpár kategóriába sorolják. Bizakodásra adhat okot azonban, hogy a hírek szerint 2026-ban, az új KRESZ megjelenésével végre pontos jogi keretek közé kerülhet a használatuk.
Tavaly óta bizonyos teljesítmény, illetve súly felett egyébként felelősségbiztosítást kell kötni ezekre a járművekre, a képet viszont árnyalja, hogy sok rollerező ezzel a kötelezettségével sincs tisztában.
Ijesztő számok
Az e-rolleres balesetek előfordulása mind a gyerekek, mind a felnőttek körében jelentősen emelkedett az utóbbi években. Az Észak-budai Szent János Centrumkórház adatai jól érzékeltetik a helyzet súlyosságát: három év alatt több mint a duplájára ugrott a hozzájuk köthető ellátások mennyisége. Míg 2019-ben még 110 ilyen jellegű sérültet kezeltek az intézményben, addig 2022-ben már 260-at.
Ezt támasztják alá a Bethesda Gyermekkórház statisztikái is. A médiában több helyütt nyilatkozó traumatológus szakorvosuk szerint sürgősségi ügyeletükre naponta átlagosan 3-5 gyermek is érkezik elektromos rollerrel elszenvedett baleset miatt – köztük vannak, akik életveszélyes sérülésekkel. Ebből kiindulva nem túlzás azt állítani, hogy a fővárosban havonta 100-150 fiatal is ellátásra szorul a gyűjtőnevén a mikromobilitási eszközökhöz tartozó kétkerekű helytelen használata miatt.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti statisztikája szerint egyébként idén augusztusig a személyi sérüléssel járó közúti balesetek öt százalékát az ebbe a csoportba tartozó járművek okozták. Azaz országosan mintegy 460 baleset rollernek, gördeszkának vagy ezek elektromos változatainak, de leginkább az őket irányító „sofőröknek” volt köszönhető. Az idei kimutatás egyelőre nem tér ki külön az e-rollerekre, de viszonyításképpen érdemes megjegyezni, hogy egy szintén a police.hu portálon olvasható adat szerint 2024-ben 367 esetben volt vétkes a használójuk. Persze ennél nyilván jóval több eset van, hiszen a rendőrséget általában csak a súlyosabb baleseteknél riasztják. S ha már pontosság, akkor egy másik tényezőt is említsünk meg, ami az idevágó szabályozás hiányosságait is érzékelteti, jelesül, hogy a rollereket időnként nem a mikromobilitási eszközökhöz, hanem a segédmotoros kerékpárokhoz sorolja a rendőrség.
A téma aktualitása a biztosítói statisztikákban is egyre inkább tetten érhető. Az Allianz jelentése szerint 2024-ben a vonatkozó káresetek átlagos kifizetése 710 ezer forint volt, míg a legmagasabb kárösszeg elérte az 1,6 milliót is. Az események 92 százalékában gépjárművekben okoztak kárt rolleresek, 5 százalékban tárgyakban, a személyi sérülések aránya pedig 3 százalék körül alakult.
Sérülések: arctól bokáig
A személyi sérülések sajnos olykor életveszélyes állapotot, maradandó károsodást is jelentenek. Éppen Kaposváron történt az a gyermekbaleset, amely országos figyelmet kapott, és amiben egy 13 éves lány sérült meg rendkívül súlyosan.
De nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek körében is egyre több olyan balesetet regisztrálnak, amely akár hónapokig tartó kórházi ellátást igényel. A leggyakrabban a fej és a felső végtagok sérülnek. Nem ritka a könnyebb agyrázkódás, de koponyán belüli vérzés is előfordulhat. Bizonyos esetekben pedig a kormányra való esés tompa hasi és mellkasi traumát okozhat, amely miatt a máj, a lép, de még a vese is roncsolódhat.
A már említett Szent János Centrumkórházban az elektromos rollerrel történt balesetek harmadában töréssel, tizedében ízületi ficammal látják el a betegeket. Az érintettek körülbelül kétharmada 16 és 50 év közötti férfi, de legtöbbjük a fiatalabb korosztályhoz tartozik.
Ha a töréseknél műtétre is szükség van, akár több hónapot is igénybe vehet a rehabilitáció, ami azonban nem garantálja a teljes gyógyulást, hiszen érzékenység, kisebb terhelhetőség maradhat vissza.
Persze nemcsak a végtagokra kell gondolni: jellemző az állcsont, a csontos szemüreg és a járomcsont törése is – ezeknél a teljes gyógyulás akár félévig is eltarthat, és akkor még nem beszéltünk a fogvesztésekről.
A balesetek során sokszor csak maga a rolleres az érintett sérült, számos esetben azonban a velük szemben közlekedő gyalogosok is áldozatául esnek a száguldó járműnek.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a rollerbalesetek kizárólag a felelőtlen használat következményei, de számos olyan eset van, amikor a bulizó fiatalok úgy pattannak éjszaka a kétkerekűre, hogy már jócskán fogyasztottak alkoholt. A telefonhasználat és a zenehallgatás is kockázatot jelent, ahogyan a maximális, 40 km/h-ás sebességgel való cikázás is. Sokszor látni olyat is, hogy ketten állnak a járművön, vagy hogy a kormányt csak az egyik kézzel fogják.
Ám balesetek még a legnagyobb óvatosság mellett is előfordulhatnak: a kis kerekek ugyanis könnyen elakadnak egy-egy úthibában, így akár egy kisebb bukkanó is esést okozhat.
Érdemes tehát bizonyos óvintézkedésekkel minimalizálni a kockázatokat: az alapvető közlekedési szabályok ismerete elengedhetetlen, és védőfelszerelésre is szükség van. Egy élénk színű bukósisak, illetve könyök- és térdvédő használata segíthet megelőzni a nagyobb bajt.
Jogilag nem léteznek
A KRESZ sajnos nem szabályozza egyértelműen ezen közlekedési eszközök használatát, hiszen nem is ismer elektromos roller járműkategóriát. Így műszaki jellemzőik alapján minősülnek segédmotoros kerékpárnak, motorkerékpárnak vagy kerékpárnak. Nálunk – ellentétben az európai országok zömével – a rollernek nincs rendszáma, azonosítója, és nem kell hozzá jogosítvány, így akár a közlekedési szabályok ismeretének teljes hiányával is fel lehet rá pattanni.
Ráadásul a felelősségre vonást is megnehezíti az azonosíthatóság hiánya, és szabályozás híján a jogi következmények is bizonytalanok.
Európa számos országában ez egészen másképp van, a legtöbb helyen például korhatárhoz kötött a használat. A leggyakoribb szabály a 14 év feletti engedélyezés, de van ahol csak 18 éves kortól lehet ilyen járművet vezetni.
A kötelező felszerelések között több országban megtalálható a bukósisak, de előírás az első és hátsó lámpa, a fényvisszaverő elem, a fék és gyakran a csengő vagy kürt is. Máltán pedig mindehhez kötelező KRESZ-vizsga, biztosítás és rendszám is társul.
Biztosítás a kgfb-n felül
Kötelező felelősségbiztosítás már nálunk is van, hiszen ez uniós előírás. 2024. július 16-tól ezt minden olyan rollerre meg kell kötni, amelynek tervezési sebessége 25 km/h feletti, vagy tömege meghaladja a 25 kg-ot, és maximális sebessége a 14 km/h-t.
A kgfb megkötéséről az üzemben tartónak kell gondoskodni, de mivel ezeknek a járgányoknak nincs rendszáma, a törvény szerint a mindenkori használó is üzembentartónak minősül – tehát ha kölcsönkérünk vagy bérelünk egy rollert, akkor győződjünk meg arról, hogy van-e érvényes biztosítása, mert bennünket terhel a felelősség.
A kötelező biztosítás díja éves szinten 5 és 25 ezer forint között mozoghat. Jellemzően 8-10 ezer forintba kerül egy átlagos felelősségbiztosítás – nagyobb tömegű, magasabb sebességre képes roller, kockázatosabb régió, gyakori használat vagy magasabb kártérítési korlát esetén a díj is magasabb. Fontos szem előtt tartani, hogy ez csak töredéke annak az összegnek, amelybe egy esetleges károkozás kerül.
A Liferisk szakportál tanácsadói azonban felhívják a figyelmet, hogy a kötelező felelősségbiztosítás csak az esetleges problémák egy kis részére nyújt fedezetet. Egy baleset- vagy egy kombinált élet- és balesetbiztosítás lehet az a védelmi háló, amely egy súlyos személyi sérüléssel járó szerencsétlenség esetén valódi segítséget tud nyújtani. Ez azoknak is fontos lehet, akiknek nem kell kötelező felelősségbiztosítást kötniük, hiszen sok esetben a kisebb vagy lassabb kétkerekűek vezetőit éri a baj.
2026 fordulópont lehet
A tervek szerint 2026-ban új KRESZ lép életbe, amelyben szabályozzák az elektromos rollerekkel való közlekedést is.
Sajtóhírek szerint megkülönböztetnek majd kisebb és nagyobb teljesítményű elektromos rollereket. Előbbiek használata 12 éves kortól lenne engedélyezett, a gyerekeknek előírtan bukósisakban. Ezek a járdán csak maximum 10 km/h-val, míg utcán vagy kerékpárúton legfeljebb 20 km/h-val haladhatnának.
A nagyobb teljesítményű, maximum 45 km/h-ás sebességre képes rollereket 14 éves kortól lehetne használni, és a segédmotoros kerékpárokra vonatkozó szabályok lennének rájuk érvényesek. Azaz járdán való közlekedésük tilos, de kerékpárúton is csak lakott területen kívül haladhatnának. Kötelező lesz a felelősségbiztosítás, valamint a sisak viselése használójuk számára.
Mindkét kategóriában előírás lesz a világítóberendezések, illetve a védőfelszerelések használata, és egyik esetben sem lehet alkoholt fogyasztani vezetés előtt, valamint másik személyt szállítani a járművön.
Mindeközben a közösségi e-rollereknél és e-kerékpároknál Európa-szerte csökkent a balesetek száma az érintett szolgáltatókat tömörítő Micro-Mobility for Europe (MMfE) friss adatai szerint. Ha pedig náluk sikerült javítani a statisztikákon, akkor jó eséllyel a lakossági használatban is kedvező változásokat hozhat az új KRESZ és egy hozzá kapcsolódó megfelelő szemléletformálás.
Ez utóbbira ugyanis feltétlenül nagy szükség van. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy a biztonságos közlekedéshez elengedhetetlen az edukáció: több országban széleskörű tájékoztató kampányokat indítottak, hogy tudatosabbá tegyék a felhasználókat. A cél nem a rollerek betiltása, hanem a felelős használat ösztönzése – ide tartozik a sisak viselése, a közlekedési szabályok ismerete és a biztosítás megkötése. Csak így érhető el, hogy a roller valóban praktikus és biztonságos közlekedési alternatívává váljon.
