2025. 10. 15., szerda, 11:30
Tényleg Alfred Nobel féltékenysége miatt maradt ki pont a matematika a díjazott területek közül?
A Nobel-díjasokat minden évben október elején választják ki. A kitüntetéseket először 1901-ben, öt évvel Alfred Nobel halála után adták át öt kategóriában: béke, kémia, irodalom, fizika, valamint élettan és orvostudomány területén. A közgazdasági Nobel-emlékdíjat pedig csak később, 1968-ban alapította a Svéd Nemzeti Bank – írja az Eduline.hu az IFLScience cikke alapján.
Érdekesség, hogy a felsorolt kategóriák között a matematika soha nem szerepelt, és ma sincs külön matematikai Nobel-díj. A városi legenda szerint Nobel azért hagyta ki ezt a tudományágat, mert szerelme, az osztrák Sofie Hess állítólag viszonyt folytatott a neves svéd matematikussal, Gösta Mittag-Lefflerrel. Bár a történet romantikus és sokat idézett, valójában semmi bizonyíték nincs rá – a magyarázat sokkal egyszerűbb, mégis sokat elárul Nobel gondolkodásáról.
Alfred Nobel (1833–1896) svéd kémikus, feltaláló és iparmágnás volt, aki hitt abban, hogy a tudomány képes jobbá tenni az emberiség életét. Halála előtt részletes végrendeletben határozta meg, milyen területeken kell díjakat alapítani, de a matematikát sehol sem említette. A legvalószínűbb magyarázat, hogy Nobel a gyakorlati tudományok embere volt: azokat a felfedezéseket akarta jutalmazni, amelyek közvetlen, kézzelfogható hasznot hoznak az emberiségnek. A matematika viszont számára túlságosan elvont, elméleti tudomány volt.
Egy másik elképzelés szerint Nobel egyszerűen úgy gondolta, a matematikusoknak nincs szükségük további elismerésre – a 19. századi Svédországban ugyanis már így is jelentős társadalmi megbecsülés övezte őket, részben Mittag-Leffler befolyásának köszönhetően.
Nem csak a matematika maradt ki a díjazott tudományágak közül: a mérnöki tudományok, a biológia vagy a környezettudomány sem kapott külön kategóriát. Ezek az eredmények azonban gyakran a fizikai, kémiai vagy orvosi Nobel-díjak között jelennek meg, például a lézertechnológia, a DNS-kutatás vagy az anyagtudomány területén.
A matematikusok elismerés nélkül azért nem maradtak: ma a Fields-érem és az Abel-díj számít a szakma legnagyobb presztízsű kitüntetésének – sokan ezeket a „matematikai Nobel-díjként” emlegetik.
