2025. 08. 03., vasárnap, 13:09
1492. augusztus 3-án indult útnak Kolumbusz Kristóf, hogy új utat találjon Indiába – ehelyett azonban olyan felfedezést tett, amely örökre megváltoztatta a történelem menetét.
A genovai születésű tengerész három hajóval – a Santa María, a Pinta és a Niña – hagyta el a spanyolországi Huelvát, és a nyugat felől történő tengeri átkelést választotta abban a hitben, hogy így gyorsabban elérheti Ázsiát.
A terv egyszerű volt, de rendkívül kockázatos: akkoriban az emberek többsége úgy hitte, hogy a világ lapos, és ha túl messzire hajóznak nyugatra, leeshetnek a „széléről”. Kolumbusz azonban hitt abban, hogy a Föld gömbölyű, és ha elég sokáig haladnak nyugat felé, végül elérik Kelet-Indiát.
Az „új világ” felfedezése – véletlenül
Kolumbusz hajói 1492. október 12-én érték el a szárazföldet – a Bahama-szigetek egyikén kötöttek ki, ám ő azt hitte, Ázsiában jár. A felfedező egész életében úgy hitte, hogy valóban Indiába jutott, ezért az általa felfedezett őslakosokat „indióknak” nevezte el, ami aztán évszázadokig megmaradt.
A felfedezett területet később nevezték el Amerikának – Amerigo Vespucci nevéből, aki Kolumbusztól eltérően felismerte, hogy egy új kontinensről van szó. Kolumbusz négy utazást tett az új világba, de sosem járt az Egyesült Államok mai területén, és élete végéig úgy vélte, Ázsia szigeteit járja.
Történelmi hatás: kezdetét vette a modern korszak
Kolumbusz útja a „nagy földrajzi felfedezések” korszakát nyitotta meg, és a későbbi spanyol, portugál, francia és brit gyarmatosítások előszelének is tekinthető. Felfedezése gazdasági, politikai és társadalmi forradalmat indított el, de egyúttal az őslakos népek tragikus sorsának kezdete is volt.
Kolumbusz Kristóf útját ma is történelmi mérföldkőként tartjuk számon – függetlenül attól, hogy maga sem tudta, pontosan mit fedezett fel. 533 évvel később is egy olyan utazásként emlékezünk rá, amely a világot – szó szerint – új irányba fordította.
