2025. 04. 19., szombat, 14:02
Tízből négy magyar nem szokott minden nap reggelizni, viszont a többség számára a húsvéti reggeli kihagyhatatlan, amit ráadásul – a hétköznapok magányos étkezéseivel szemben – jellemzően családi körben fogyasztanak el – derült ki egy friss kutatásból.
Tízből négy honfitársunk nem szokott minden nap reggelizni, a magyarok tizede pedig egyáltalán nem indítja étkezéssel a napját – egyebek mellett ez is kiderül a Rama országos, reprezentatív kutatásából, amelyben a magyarok hétköznapi és húsvéti reggelizési szokásait vizsgálta meg és hasonlította össze.
Egy átlagos hétköznapon a tipikus reggeli valamilyen pékáruból (kenyér, kifli vagy zsemle), felvágottból, szalámiból, illetve egy akár sajttal, akár szendvicskrémmel feldobott szendvicsből áll, de kiemelkedően népszerűek még különböző módon elkészített tojásételek, így a rántotta, a főtt vagy a tükörtojás is. A pirítós, az édes és sós péksütemények, valamint a gabonapelyhek, zabpelyhek, müzlik kedveltsége körülbelül egyforma, így a megkérdezettek közel ötöde választja ezeket reggelire. A kenyeret, pirítóst, zsemlét általában meg is kenik valamivel: itt a margarin és a vaj a leggyakoribb választás.
Az igazán békebeli reggeli opciónak tekinthető hentesáruk, mint például a virsli vagy a főtt, illetve sült kolbász, a férfiak és az ország keleti felén élők között a legnépszerűbbek. A Z-generáció tagjai az idősebbekhez képest gyakrabban választják napi első fogásként a gabonapelyheket, illetve ugyancsak a fiatalabbak fogyasztják többször az édes és a sós péksüteményeket.
Az ünnepnapokon végre nem magányosan reggelizik a többség
Az átlagos hétköznapokkal szemben a kitöltők túlnyomó többsége (85%) húsvétkor nem hagyja ki a reggelit, és jellemzően az ünnep mindkét napját étkezéssel indítja. További különbség, hogy jobban meg is adják a módját az étkezésnek: míg a hétköznapi reggeliknél a praktikus, gyorsan elkészíthető ételek vannak a fókuszban, ezeken a napokon inkább a kiadósabb, tradicionális ünnepi fogások kerülnek előtérbe.
Nem meglepő módon a hagyományos főtt sonka vezeti a húsvéti reggelik legkedveltebb összetevőinek rangsorát, amit a hétköznapi reggelik során csak nagyon kevesen fogyasztanak. Ezt követik a tojásételek – természetesen az átlagos napokhoz képest jóval nagyobb népszerűséggel –, de a kenyérfélék és persze a kalács sem maradhat le ilyenkor az asztalról. A gabonapelyhek, szendvicsfélék ezeken az ünnepi napokon kevésbé népszerűek, ami szintén igaz a felvágottakra, a zöldségekre és a gyümölcsökre is.
És hogy kikkel reggelizünk? A magyarok fele a hétköznapokon általában egyedül, negyedük a házastársával vagy a párjával étkezik. Ezzel szemben húsvétkor csupán a magyarok negyede reggelizik magányosan, a többség szűkebb vagy tágabb családi körben fogyasztja el az ünnepi fogást.
Abban, hogy kik ülnek együtt az asztalnál, természetesen vannak generációs különbségek: a harmincas és az ötvenes korosztály egyharmada, a negyvenes éveikben járók 43 százaléka a gyermekeivel (is), a 30 év alattiak közel fele pedig a szüleivel reggelizik húsvétkor.
Szívesebben reggeliznénk gyakrabban úgy, mint húsvétkor
A kutatásból az is kiderült, hogy honfitársaink többsége, ha tehetné, gyakrabban reggelizne úgy, mint húsvétkor. A válaszadók közel háromnegyede legalább havonta több alkalommal tartana az ünnepihez hasonló, kiadósabb, ráérősebb reggelit, felük pedig akár hetente többször is szívesen bruncholna.
De mi akadályozza meg őket ebben? Főleg a szervezési tényezők: a legfőbb gond az időhiány, de nem könnyű összeszervezni sem az időpontot, sem a résztvevőket, miközben csak kevesen vallották azt, hogy ők vagy a családtagjaik, barátaik ne kedvelnék a hosszabb reggeliket.
Mindemellett relatíve jelentősebb akadályozó tényezőnek számít még az ár, valamint az előkészületek munkaigénye is, illetve vannak, akik úgy vélik, az ünnepi étkezés kizárólag az ünnepekre való.