2025. 02. 25., kedd, 21:43
Egy friss tanulmány érdekes összefüggésekre világít rá a Balaton befagyásának fizikai és meteorológiai hátterével kapcsolatban.x
Idén februárban az ország jelentős részén az átlagnál hidegebb időjárás uralkodott, amely a Balaton térségére is kihatott. A hideghullám következtében a sekélyebb tavak befagytak, és sokan arra számítottak, hogy a Balaton is összefüggő jégréteget kap. A valóság azonban másképp alakult: a jég csupán a zárt öblökben, kikötőkben és sekélyebb részeken jelent meg rövid időre, míg a nyílt vízfelület jégmentes maradt. A HungaroMet Zrt. Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának adatai szerint a tó vízhőmérséklete nem csökkent 1 Celsius-fok alá.
A metnet.hu oldalon Horváth Ákos cikke részletesen bemutatja a jelenség hátterét.
Miért nem fagyott be a Balaton?
Az összefüggő jég legtöbbször egy nyugalomba jutó hidegfront után alakul ki. Ilyenkor a szél által felkevert víztömeg hőmérséklete egyenletesebbé válik, majd az éjszakai órákban a vízfelszín hosszúhullámú kisugárzása révén jelentősen lehűl. Amikor a hullámzás is alábbhagy, kialakulhat az egységes jégréteg. Az is előfordulhat, hogy a folyamatosan fújó hideg szél hatására a tó hullámzás közben, jégdarabkákat formálva fagy be.
A februári hideg időszakban azonban a térséget száraz levegő jellemezte, a talajfelszín is száraz maradt, így nem alakult ki a megszokott köd vagy alacsony szintű felhőzet. Ennek következtében a napsugarak akadálytalanul érték el a Balaton felszínét, és a vízbe mélyebben behatolva jelentős mennyiségű energiát adtak át. A rövidhullámú napsugárzás sokkal mélyebbre képes behatolni a vízbe, mint például a talajba, ezért a víztömeg hőmérséklete kiegyenlítettebb maradt.
A Balaton, mint természetes üvegház
Éjszaka a hosszúhullámú kisugárzás révén a vízfelszín veszít ugyan hőt, de a mélyebb rétegekben tárolt energia nem tud olyan gyorsan eltávozni. Ez azt eredményezi, hogy a Balaton hőháztartása eltér például a talajétól, amely napközben gyorsan felmelegszik, éjszaka pedig gyorsan kihűl. A tó esetében a hőenergia részben közvetlen érintkezéssel, nagyobb részben pedig párolgás útján távozik. A párolgás során a víztömeg egy része vízgőzzé alakul, ami hőelvonással jár. Február közepén azonban a hideg éjszakák miatt a párolgás mértéke csökkent, így a hőleadás is mérsékeltebb volt.
Összegzés
A Balaton mélysége, nagy víztömege és kiterjedt felülete miatt hatékonyan megőrizte a februári napsütés által nyert hőenergiát. Ez az egyik fő oka annak, hogy a rendkívül hideg időjárás ellenére sem alakult ki összefüggő jégtakaró a tavon.
