2024. 11. 29., péntek, 10:52
Mi a közös egy felhőkarcolóban és egy családi házban? Mindkettő sikerének titka a láthatatlan mélységekben rejlik: az alapozásban. Ez az a pillér, amelyre minden építészeti álom támaszkodik. Ha az alap erős, az épület is az lesz, ezért merüljünk el kicsit az alapozás típusainak világában, ahol a föld alatt dől el minden!
Az alapozás fő feladata az épület súlyának és az épület szerkezetére ható erőhatásoknak a teherbíró talajra való továbbítása. A stabilitás biztosítása érdekében azonban gondosan ki kell választani és méretezni az alapot. Az alapozás tervezése során figyelembe kell venni a talaj adottságait (talajfajta, rétegződés, dőlés, teherbírás, víztartalom stb.), valamint az épület adottságait.
A teherbírás ellenőrzésétől függ, hogy milyen típusú alapozást szükséges választanunk. Ezt egy szerkezeti mérnök is elvégzi, aki meghatározza, hogy a létező alapozások közül melyik lesz a legjobb választás. Az alapozás mélysége alapján két alapozási módot különböztetünk meg: a síkalapozást és a mélyalapozást. A síkalapozást általában családi házaknál alkalmazzák, amikor a talaj jó fizikai és mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik. A mélyalapozás instabil talajra, mélyen fekvő teherbíró talajra, vagy a talajvízszint alatt fekvő teherbíró talajra készített alapozási mód. Az agyagos talajnál, amely megtartja a vizet, mélyalapozást végeznek.
Az agyagos talaj a nagy csapadék hatására kitágul és száraz időszakban összehúzódik. Iszapos talaj esetén is mélyalapozást alkalmaznak, mert alig bocsát ki nedvességet (benne marad). Tőzeges talajnál is mélyalapozást végeznek, mert a tőzeg viszonylag kis teherbírású és porózus.
Lemezalapozás – amit tudni érdemes róla
Az utóbbi időben, különösen az energiahatékonyság tudatosságának növekedésével, a lemezalapozások népszerűsége is megnövekedett, amelyeket manapság a családi házaknál is egyre gyakrabban alkalmaznak, míg régebben ez csak összetettebb épületeknél volt jellemző. Lemezalapozással csökkentik a hőhidak kialakulásának lehetőségét a falak és az alapok illesztéseinél. Ez az alapozás kevesebb ásást igényel, mint a pontalapozás és a sávalapozás, vagyis a síkalapozás jó választás durva terepen, hiszen lehetővé teszi az egyenletes ülepedést.
Olyan helyzetekben alkalmazzák, ahol fennáll a talaj egyenetlen ülepedésének a veszélye, mert egyenletesen osztja el a terhelést nagyobb területen. Igaz, hogy a lemezalapozás energiatakarékos megoldás és az alacsony energiafelhasználású házakban kifejezetten népszerű választás, de ilyenkor a szigetelés is szükségessé válik. A hőszigetelés a lemezalapozás alá (úszó vagy lebegő) vagy fölé kerül. Az első megoldás kedvezőbb, ugyanakkor drágább is. A lebegő lemezalapozás csökkenti a hőhidakat és a nedvesség behatolását a szerkezetbe. A felülről hőszigetelt lemezalapozás kivitelezése egyszerűbb, de kevésbé energiatakarékos, mert a betonlap alsó része szabadon marad.
A jól szigetelt lemezalapozás ára négyzetméterenként 40 000 Ft körül alakul.
Pontalapozás – mikor alkalmazzák?
A pontalapozások kisebb pontszerű alaptestekből állnak, általában vasbetonból készülnek és nagyobb mélységet érnek el. Nem viselik a lineáris szerkezeti elemek, vagyis a falak terhelését, és általában oszlopok, lépcsők alapozására használják őket.
Sosem kerülnek olyan helyre, ahol nincs szilárd talaj, és fennáll a süllyedés veszélye. Az előkészített építési gödörben készülnek, közvetlenül az öntőformákba öntve. A gödör feltöltésénél az alapozási pontokon függőleges vasalással és acéllemezekkel megerősített oszlopokat helyeznek el.
Szalagalapozás alapjai
A szalag- vagy sávalapok föld alatti kis falaknak tűnnek, amelyek a pontalapozással ellentétben az épület terhelését átviszik a talajra. Legnagyobb előnyük, hogy egymáshoz kapcsolódnak és így megakadályozzák az épület egyenetlen süllyedését. A szalag- vagy sávalapokat, amelyek keresztirányban elhelyezett vasalásból és betonból készülnek, széles körben alkalmazzák.
A sávalapoknál a szigetelés igazi kihívást jelent. Szilárdnak, ellenállónak kell lennie a terheléssel szemben, vagyis az épület által az adott pontokon és a teljes alapvonalon kifejtett folyamatos nyomásnak.
Mik a cölöpök?
A mélyalapozás cölöpalapozással készül, vagyis betonból, acélból és fából készült oszlopokkal végzik. A kívánt mélységtől, az épület nagyságától függ, hogy milyen cölöppel dolgoznak. A cél, hogy ezek segítségével mélyebben a felszín alatt, stabilabb talajt érjenek el.
