2024. 10. 31., csütörtök, 14:46
Október végén és november elején három emléknap fonódik egymásba: Halloween, Mindenszentek és Halottak napja. Bár ezek az ünnepek időben közel állnak egymáshoz, eredetük és jelentésük teljesen eltérő. Sokan mégis hajlamosak összekeverni őket, hiszen mindegyik a halál, az emlékezés és a spirituális hagyományok köré épül.
Halloween – október 31.
Ha időrendi sorrendben haladunk, akkor a Halloween az első ünnep, hiszen október 31-én tartják. Az egyik talán legnagyobb tévhit a Halloweennel kapcsolatban az az, hogy sokan úgy gondolják, hogy az amerikai kultúrából ered.
A Halloween gyökerei a kelta Samhain ünnephez nyúlnak vissza, amelyet október 31-én ünnepeltek. A kelták hite szerint ekkor nyílt átjáró az élők és a holtak világa között, és a holtak lelkei visszatérhettek a földre.
Eredetileg Írországban, Skóciában és Nagy-Britanniában tartották ezt a szokást,
ami később Amerikában fejlődött tovább a ma ismert jelmezes, tökfaragós formává. Az ünnep leglátványosabb része az ijesztő jelmezekbe való öltözés eredetileg arra szolgált, hogy elijesszék a visszatérő szellemeket.
Szimbóluma a faragott tök, azaz a „Jack O'Lantern”. A hagyomány szerint a töklámpás egy Jack nevű furfangos lélek történetét idézi, aki se a mennybe, se a pokolba nem juthatott, így örökké bolyong.
Az édességért járás („trick-or-treating”) szokása a 20. századra tehető, és mára egy multimilliárdos iparág alakult ki a Halloween köré.
Mindenszentek – november 1.
A Mindenszentek ünnepe keresztény eredetű és minden olyan szent emléke előtt tiszteleg, akiket hivatalosan nem kanonizáltak, vagyis nem kaptak külön ünnepnapot. A keresztény egyház a 7. században kezdte meg a Mindenszentek ünneplését, amelyet először május 13-án tartottak Rómában, majd később IV. Gergely pápa helyezte át november 1-jére.
Magyarországon ezen a napon hagyományosan szentmiséket tartanak, valamint sokan gyertyát gyújtanak az elhunyt szeretteik sírjánál. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.
Számos európai országban szokás, hogy Mindenszentek napján a családok meglátogatják a temetőket és feldíszítik az elhunytak sírjait.
A Mindenszentek hivatalos állami ünnep számos országban, köztük Magyarországon is, így sokan ilyenkor nem dolgoznak.
Halottak napja – november 2.
A Halottak napja november 2-án van és a katolikus egyház hagyományából ered. A nap célja az összes elhunyt hívőért való imádkozás, azokért is, akik még a purgatóriumban vannak. Cluny-i Odiló apát kezdeményezte a Halottak napjának ünnepét 998-ban, amely később terjedt el széles körben a keresztény világban.
A Halottak napján a hívők imádkoznak a purgatóriumban lévő lelkekért, hogy azok mielőbb eljuthassanak a mennyországba.
Számos kultúrában megvannak a sajátos szokások: például Mexikóban a „Día de los Muertos” színes és vidám ünnep, amely során az emberek cukorkoponyákat és színes oltárokat készítenek az elhunytak tiszteletére.
A Halloween, a Mindenszentek és a Halottak napja gyakran összekeveredik, mivel időben közel vannak egymáshoz, de
mindegyik más hagyományból ered és más jelentést hordoz.
A Halloweent tehát október 31-én ünneplik, főleg szórakozásra és ijesztő jelmezekre koncentrálva. A Mindenszentek november 1-jén a keresztény szentek előtt tiszteleg. A Halottak napja pedig november 2-án van, a katolikus egyház hagyománya szerint az elhunytakért mondanak imát.
A három ünnep mind a halálra és az élet törékenységére emlékeztet, ám különböző nézőpontokból és hagyományokból közelíti meg azt.