2024. 08. 18., vasárnap, 17:45
A klímaváltozás hatásai a kertészkedést is radikálisan megváltoztatták. Az olyan tradicionális növények, mint az orgona, aranyvessző és fagyal, már nem bírják a régi terhelést. A vízhiányos időszakok miatt a hétvégi házak kertjeiben is új stratégiákra van szükség.
Víz nélkül már az orgona, az aranyvessző vagy a fagyal sem bírja annyira, mint régebben. A klímaváltozás a hétvégi házak, telkek estében is átrendezi a zöld és a virágos növények ültetési igényeit. Ahol nem megoldható a napi öntözés, ott már érdemes átgondolni, hogy milyen növényeket ültetnek.
A vg.hu szerint sokkal fontosabbá vált a klímának megfelelő fajtaválasztás és az, hogy az égtájaknak megfelelően legyenek elültetve a dísznövények és virágok.
– Manapság sokkal nagyobb feladatot igényel a hétvégi házaknál az, hogy milyen növényt szeretnénk ültetni, és tudunk-e olyan helyet biztosítani, hogy a vízhiányos időszakokat is kibírják. Régebben az ember vett valamit, aztán biztos megmaradt, de ma már nem így van – nyilatkozta Megyeri Szabolcs dísznövénykertész, a Megyeri kertészet tulajdonosa a Világgazdaságnak.
A júliusi és augusztusi extrém szárazságban bizonyos dísznövényeknek rendszeres öntözés kell ahhoz, hogy egészségesen fejlődjenek és virágozzanak a kertben. Pontosan ezért a virágos növények közül a hagymás, évelő virágokat ültetik a hétvégi házak kertjébe, vagyis olyan helyekre, ahol nem megoldható a napi öntözés.
A szakértő hozzátette: már a hagymás növények is több odafigyelést igényelnek, mint korábban. Először is fel kell mérni a telek adottságait és fekvését, majd a beültetni kívánt területet is. Minden növénynek szüksége van a napra, de az sem mindegy, hogy egész nap éri az erős sugárzás, vagy csak időszakosan. Fontos, hogy a nap folyamán legyen a növénynek árnyékos pihenő időszaka, azonban a virágos növényeket félárnyékba sem érdemes ültetni, mert akkor meg nem jön ki a színe.
A nyári szárazságot és a kimondottan tűző napot a keskeny levelű ezüstfa, a galagonya, a bodza, a kökény és a nyárfák viselik el, ezek azok a növények, amelyek megélnek Magyarországon az erdőkben és a mezőkön.
Dísznövények esetében leginkább a selyemmirtusz és annak fajtái bírják a visszaverődő hőt és a forróságot.
– Például az orgona, az aranyvessző és a fagyalok, amelyekről korábban egyértelműen azt gondoltunk, hogy megmaradnak és mindent kibírnak, azok most nem feltétlenül maradnak meg és bírnak ki mindent – mutatott rá a kertész.
A megfelelő növényválasztás után a hétvégi házak kertjeiben az a legfontosabb, hogy a növény töve mindig legyen betakarva a tűző nap elől, vagyis a nap közvetlenül ne tudja szárítani vagy égetni a talajt, és a talajfelszínről se párologjon el a víz.
A lényeg abban rejlik, hogy hogyan és milyen kondícióban tartják a növényt, valamint, hogy mennyi idős. A kiválasztott növénynél a legfontosabb, hogy az életének az első pár évében eljusson oda, hogy önálló és megfelelő méretű gyökérzete alakuljon ki. A növény, hogyha egy mély rétegű, tápdús, öntözött talajban van, akkor túléli a szárazságot.
Szabó Péter klímakutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza szerint a fiatalabb gyümölcsfák kivételével azok a gyümölcsösök, amelyeknek a gyökerei mélyebben vannak, valószínűleg jól bírják még a júliusi és augusztusi szárazságot. A csemetéket azonban kivétel nélkül gyakrabban kell öntözni.
- A gyümölcsfák 35 fok felett nem tolerálják a hőmérsékletet, és megállnak a növekedésben, a szőlő szintén, de kissé jobban tolerálja, mint a gyümölcsfák – mondta Szabó Péter.
Egyes esetekben már hálót is húznak a szőlő fölé, hogy a tőkét ne érje direkt napsugárzás, megakadályozva ezzel a szemek megperzselődését.
- A legmelegebb júliuson vagyunk túl, egyben egy extrém hőhullám sújtotta júliuson, tartósan 35 fok felett volt a hőmérséklet, és így nagyon magas volt a párolgás is – ezek egyike sem tesz jót a nyári növényeknek. A legerősebb aszály 2022-ben volt, az ideit majd csak augusztus végén tudják összegezni. A klímamodellek alapján még gyakoribbak lesznek a száraz időszakok, és szinte normális lesz a 2022-es legaszályosabb nyár" – mondta el egy interjúban Szabó Péter, klímakutató.
