2024. 07. 29., hétfő, 11:22
A kaposvári Kovács Viktor Luigino a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémiáról egészen a 176-szoros válogatott kapus, Gianluigi Buffon akadémiájáig jutott el.
Viktor 7 éves kora óta focizik és az első pillanattól kezdve a kapuban érezte magát otthon.
– A két bátyámmal sokat játszottunk otthon és már akkor is a kezembe rugdalták a labdát. Mi Kéthelyen éltünk akkor, amikor a szüleim elé álltam egyik nap és azt mondtam nekik: kapus szeretnék lenni – kezdte el mesélni élete egyik meghatározó történetét Kovács Viktor Luigini. – A szüleim elvittek a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémiára és már az első edzésnél tudtam, hogy egy jó és befogadó közösségbe kerültem. A szüleim hónapokon át ingáztak velem Kéthely és Kaposvár között, mire hivatalosan is leigazoltak.
A kaposvári edzők motivációja és bizalma egy meghatározó emlék marad számára. Két itt töltött szezon után Szombathelyre igazolt át, 10 éves korában.
– Miután megszoktam a csapatot, úgy gondolom, ott is egy nagyon jó közösségben volt szerencsém játszani. Az ottani edzők amilyen szigorúak voltak, olyan jók is voltak a szakmájukban – mesélt szombathelyi tapasztalatairól az ifjú kapus.
Igen szerencsés az, amikor valaki kis korától kezdve tudja, hogy mivel szeretne foglalkozni egész életében és Viktor ennek a tökéletes példája. Ő az szinte az első kapuba-állásakor tudta, hogy mit szeretne csinálni, és mindent megtesz azért, hogy egyszer akár Magyarországon, akár Olaszországban helyt tudjon állni egy magasabb osztályban is, mint kapus és ebben a szülei is maximálisan támogatják.
– Gianluigi Buffon táborába édesapámon keresztül jutottam el, ő vette észre egy olasz sport oldalon, hogy van lehetőség edzésekre és táborokba jelentkezni. Ez természetesen azonnal felkeltette az érdeklődésem, utánajártam én is ennek a tábornak és nagyon kíváncsi lettem, hogy milyen lehet egy legendás kapus iskolájában fejlődni – mesélte a tábor kezdetét Viktor. – Immár négy alkalommal volt lehetőségem részt venni a táboraiban és egyik alkalommal sem ért csalódás.
A napi két edzés mellett az ifjú tehetségek a „szabadidejükben” a táborban videókat elemeztek és rengeteget beszélgettek. A videó elemzések abból álltak, hogy az edzések alatt felvették Viktorék mozgását és minden egyes mozdulatot következetesen átbeszéltek.
– Nagyon sok újdonságban is volt részem, hiszen sok edzés forma ismeretlen, új volt a számomra. A Buffonnal való első találkozásom mély nyomot hagyott bennem: nagyon kedves volt és számos tapasztalatát megosztotta velünk. Az életem meghatározó élményévé vált, hogy tőle tanulhattam.
A táborban jellemzően olasz gyerekek voltak, de Viktor mellett volt egy amerikai, egy szerb és egy bolgár fiú is. A táborok végén minden alkalommal tartanak egy nagy kapus-csatát, amit idén Viktor meg is nyert.
Christian Ferrante-val, a Buffon Akadémia technikai vezetőjével már az első alkalom óta jó kapcsolatot ápol Viktor. Az idei tábor végén már vele és szüleivel közösen tervezték meg a fiatal kapus elkövetkezendő két évét.
– Néhány éven belül el szeretném érni, hogy Olaszországban focizhassak, ehhez elengedhetetlen a tervezés és a kemény munka. A tábor során nagyon sokat dolgoztam magamon, rengeteget tanultam, de tudom, hogy még sok munka vár rám a célom eléréséig.
Dolgozni kell minden álomért, amit Viktor meg is tesz, viszont emellett neki is vannak kötelezettségei, hiszen minden szeptembertől őt is, mint a többi gyermeket várja az iskola. Viktor arról mesélt lapunknak, hogyan tudja az iskolát és a sportot összeegyeztetni.
– Hétköznap minden reggel felkelek, elmegyek iskolába és délután 3 óra körül szoktam végezni. Délután 4 órakor már meg is kezdődik az edzés és 7 óra felé érek haza. Én egy héten négy kapus és négy csapat edzésen veszek részt, hétvégenként pedig felkészülési vagy bajnoki meccset játszunk. A házi feladatot már igyekszem az iskolában megcsinálni, hogy este már csak tanulni kelljen, ha szükséges – mondta Viktor.
Édesanyja olasz származású, ezért oda is kötik a gyökerei, ezzel kapcsolatosan is építi fel terveit a jövőre nézve. A most 12 éves kapus előre eltervezi az elkövetkezendő 1-2 évét.
– Célom egyértelműen az, hogy minél magasabb szintre eljussak ebben a sportban. 14 éves koromra szeretném már Olaszországban folytatni a pályafutásom és úgy hiszem, én ezért keményen meg is dolgozok. Felnőttként, amikor már majd nem fogok játszani, én is tovább szeretném adni a tudásomat a gyerekeknek edzőként, így az iskola kiválasztásában ez is fontos szerepet játszik.
Viktor pozitívan tekint a jövőbe, minden terve a foci köré van építve. Az idei szezonra ismét csapatot váltott, elhagyja Szombathelyt.
