2024. 05. 01., szerda, 13:09
Örökzöld Beatrice sláger, virsli, munkaszünet, és még sok minden.
A legtöbben úgy tudják, hogy május elseje a munka ünnepe, amit munkaszünettel ünneplünk. De vajon honnan ered mindez? Miért pont május 1-jén?
Azért nem dolgozunk a munka ünnepén, mert ez a nap hivatott megemlékezni a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról. A legtöbb ember fejében ez klasszikus „kommunista ünnepként” van számon tartva, de valójában brit, ausztrál és amerikai gyökerei vannak a május 1-jei munka ünnepének.
Egy brit gyártulajdonos, bizonyos Robert Owen még 1817-ben fogalmazta meg és tette közzé a munkások követelését az ipari forradalom alatt. Ezek között szerepelt az is, hogy az akkoriban teljesen szokványos napi 10-16 órás munkaidőt 8 órásra csökkentsék. Ekkor született meg a nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés szlogen, amiből anno a Beatrice kisebb módosítással örökzöld slágert csinált. Ez a mozgalom – törvényi szabályozás hiányában - hamar kifulladt, de 1856 áprilisában az ausztráliai Melbourne városában tüntető munkások 8 órás munkaidőre vonatkozó követelése sikeresnek bizonyult. Később 1886. május 1-én, Chicagóban szerveztek sztrájkot a munkás szakszervezetek, amely a Haymarketi zavargás néven vonult be a történelembe, miután anarchisták vegyültek a tüntetők közé, majd bombát dobtak rájuk. 1889-ben ezért a II. Internacionálé megalakulásán, amely a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt ezt a május 1-jei dátumot választották a szakszervezetek, hogy együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetéséért, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért.
Ez nagyban inspirálta a munka ünnepének és a majálisoknak a megszületését. Persze ezek még nem a jól ismert meleg sör, hideg virsli fémjelezte majálisok voltak.