2024. 03. 31., vasárnap, 19:08
Hogy mi az eredete a büntetlen csínytevés szokásának, és milyen tréfákat űztek hajdan ezen a napon? - az MTVA készített anyagot.
A szokás eredete homályba vész. A legelterjedtebb magyarázat szerint a középkori Európa nagy részén az év kezdete a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett, amikor ajándékokkal kedveskedtek egymásnak az emberek. Amikor 1564-ben IX. Károly francia király január 1-jére helyezte át újév napját, alattvalóinak egy része erről nem is értesült, vagy ellenezte a reformot, és a régi hagyományhoz ragaszkodva továbbra is küldözgette az ajándékokat. A többiek elkezdtek gúnyt űzni belőlük, április bolondjának csúfolták őket, papírhalat is ragasztottak hátukra – ezért hívják a franciák ezt a napot áprilisi halnak (poisson d’avril).
Vannak, akik az ugratásokat az ókori Saturnalia folytatásának tekintik – a rómaiak által féktelen vidámsággal megült ünnepen úr és szolga szerepet cserélt, s a rabszolga néhány napig azt tehette, amit akart; megint mások a Kübelé-kultusszal összefüggő római-görög hilaria ünnepre vezetik vissza. Vannak, akik a bibliai özönvíz mondájából eredeztetik, merthogy Noé a szárazföld felkutatására kiküldött első galambja dolgavégezetlen tért vissza, s mivel ez április 1-jén történt, az április-járatás a sikertelen megbízatás emlékét őrzi. Egy ugyancsak bibliai vonatkozású magyarázat a népies passiójátékokhoz nyúl vissza, amelyekben Krisztust pöre során Kajafástól Pilátushoz, onnan Heródeshez, ettől megint Pilátushoz küldték, ennek hatására kezdték húsvét táján az együgyű embereket hamis ürügyekkel ide-oda küldözgetni. Az északi tudósok azzal érveltek, hogy a szokás a mennydörgés istene, Thor tiszteletére rendezett április ünnepségekre vezethető vissza, annál is inkább, mert a thor bolondot is jelentett. Persze az is lehetséges, hogy az embereket pusztán a szeszélyes áprilisi időjárás ihlette egymás megtréfálására.
A büntetlen csínytevés szokása gyorsan elterjedt, s mára hagyománnyá vált. Az egyik első április elsejei tréfát Toulouse grófja, XIV. Lajos francia király fia követte el: éjszaka szűkebbre varratta egy márki ruháját, így az reggel nem tudott felöltözni. Szobájában egymás után jelentek meg a csínytevők, akik azon szörnyülködtek, hogy felpuffadt szegény ember. Végül orvost hívattak, aki persze maga is beavatott volt, s fejét csóválva megírta a receptet. A patikus aztán megint a fejét csóválta, de ő azért, mert a papíron ez állt latinul: „Végy egy ollót és vágd fel a mellényed!”
Magyarországon ezen a napon szúnyogzsírért küldték a boltba a gyerekeket, esetleg szalmaolajat, libatejet hozattak velük. Kevésbé ártatlan tréfát űzött a közönséggel egy angol újság, amely a világ első szamárkiállítására invitálta olvasóit 1846. április 1-jére. A helyszínen összegyűlt tömeg egy idő után csalódottan távozott, amikor kiderült, hogy ők maguk a szamarak.
