2023. 08. 28., hétfő, 09:12
A nyári kánikula – a tartósan 30 fok feletti nappali hőmérséklet – megviseli az emberi szervezetet és ez fokozottan igaz a nagyvárosokban élőkre.
Világszerte egyre nagyobb problémát jelent a városi hőszigetek kialakulása. A nagy melegben az épületek és az aszfalt sok hőt elnyel, környezetükben pedig magasabb lesz a hőmérséklet, mint a környező vidéken. Ez hatással van az emberek egészségére és kényelmére, és növeli az épületek energiaszükségletét.
Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén már húsz éve követik műholdas megfigyelésekből szerzett adatokkal a városi hősziget hatást Budapesten. Ezen és a saját méréseken alapuló megfigyelések szerint akár már májusban 40 Celsius-fokos lehet délben az árnyékmentes, aszfaltozott felszínek hőmérséklete. A június-júliusi csúcsidőszakban délután akár 10 Celsius-fokos hőmérséklet-különbség is kialakulhat a sűrűn beépített területek és az agglomeráció között – írja a Wienerberger Zrt. közleményében.
A kialakuló hőszigetek a városi túlmelegedés és a közegészségügyi problémák mellett az épületek energiafogyasztását, így energiafelhasználási igényét is növelik. Ez nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásához. A zöld tetők, a függőleges kertek, a városi zöldfelületek és a vízalapú technológiák azonban jelentősen enyhíthetik a hősziget-hatást. Ebben segíthetnek még a nemcsak színükben, de fenntarthatósági szempontból is merőben újdonságnak számító fehér tetőcserepek.
Előnyük a hagyományos tetőfedő anyagokhoz képest a jóval magasabb hővisszaverő képességükben rejlik, így sokkal kevésbé melegednek fel a megszokott színű tetőkhöz képest, így jelentősen csökkenthetik a városi hőszigetek kialakulását is. Használatuk egyben új lehetőséget kínál az építészeknek a design terültén.
