2023. 07. 13., csütörtök, 09:11
A szakértők szerint a túl gyakori vagy rossz időben elkezdett öntözés roncsolja a talajszerkezetet, és nem jut víz a mélyebb rétegekbe.
A szárazsággal szemben ellenálló kert nem merül ki a különböző kertészeti trükkök, például az árnyékolás vagy a csepegtető csövek biztosításán. Hiába a sok hasznos módszer, ha nem nevelünk szárazságot tűrő növényeket – figyelmeztetett Dr. Hidas András, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, egyetemi docens.
A kertészeti vállalat szakértője szerint a gyakori locsolás, a túl nagy intenzitással és magas vízadagokkal végzett öntözés egyik következménye lehet a talajszerkezet leromlása, a talaj eliszapolódik, száradás után pedig cserepesedik. Ezzel gyakran jár együtt a homokos talajokon is a felszín víztaszító jellege, ami részben ebből a szerkezetkárosodásból fakad, de az öntözővíz magas sótartalma is elősegítheti.
„A következő eső vagy öntözés esetén a víz elfolyik, nem jut a talaj mélyebb rétegeibe. Az öntözővízbe adagolt probiotikum önmagában már nem lesz képes a jó talajszerkezetet létrehozni, arra talajművelés hivatott, azonban a felső szint víztaszító jellegét képes orvosolni” – mutatott rá Hidas András, aki évtizedek óta kutat a témában. Tapasztalata szerint csapadékszegény időszakban még a légköri aszály is súlyos károkat okozhat, mely ellen csak egy fejlett és mélyre nyúló gyökérzettel rendelkező növény képes védekezni.
A szakértők egyébként azt javasolják, ne a nagy melegben locsoljunk, mert így a víz jó része elpárolog, mielőtt leszivárogna az alsó rétegekbe. Ezen felül törekedni kell olyan növények termesztésére, amelyek a mi éghajlatunkon érzik igazán jól magukat. A jó időben, megfelelő körülmények között ültetett és kiültetett palánták egyébként mindig ellenállóbbak lesznek, pláne, ha ideális mennyiségű vízhez jutottak már egészen fiatalkorukban.
A tavasz Magyarországon idén jóval csapadékosabb volt a megszokottnál, részben ezért a szakemberek nem számítanak olyan súlyos aszály okozta kárra, mint tavaly.