2021. 09. 08., szerda, 11:37
A nyugdíj előtakarékossági számla igencsak hosszú szó és szakmaibb, erről szóló szövegekben sokszor a NYESZ rövidítés az elterjedt. Ez a számlatípus egyrészről egy igen egyszerű pénzügyi termék, más részről azonban viszonylag kevésbé népszerű, vagyis kevesen választják ezt a nyugdíj előtakarékossági formát. Az alábbiakban áttekintjük, hogy ez miért is van így.
Néhány fontos gondolat a nyugdíj előtakarékossági számla előnyeiről
Ugyan szó szerint bármilyen pénzügyi termék segíthet abban, hogy kiegészítsük az állami nyugdíjunkat, a különböző választások az Bitcoin és más kriptovalutáktól kezdve az OTP részvényeken át az államilag adójóváírással támogatott nyugdíj előtakarékossági formákig nem azonosan népszerűek, természetesen.
A három nyugdíj előtakarékosság esetében (tehát a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) a költségek és díjak a legutóbbi esetében a legalacsonyabbak. Ez egyértelmű előny.
Ha az összes elért hozamot nézzük a nyugdíj előtakarékossági termékek esetében, akkor a nyugdíj előtakarékossági számla esetében lesz a legmagasabb az elérhető hozam. Azonban a legalacsonyabb is. Később ki fogunk térni arra, hogy ez hogyan is lehetséges.
Nemcsak a költségek a legalacsonyabbak a három termék közül, hanem a pénzügyi szabadság, vagyis a választék a különböző befektetések közül is itt a legszélesebb.
Az egyik legfontosabb előny, ami miatt a nyugdíj előtakarékossági számla mellett döntenek sokan, az adójóváírás. Csakúgy, mint a másik két „hivatalos” (a 2014-es személyi jövedelemadó törvény szerinti) nyugdíj előtakarékosság esetében, a nyugdíj előtakarékossági számla esetében is jogosultak vagyunk az állami támogatásra, adójóváírás keretében.
Mit kell tudni az adójóváírás szabályairól?
Az adójóváírás a befizetett SZJA-nkból (személyi jövedelem adónkból) történik, így csak akkor vehetjük igénybe, ha van ilyen befizetett adónemünk. Ha alkalmazottak vagyunk, akkor is nyert ügyünk van, ha minimálbéren dolgozunk, ekkor is igen sok SZJA-t vissza tudunk igényelni. Ha lakást vagy más ingatlant adunk bérbe és ezután befizetjük az adót magánszemélyként, szintén keletkezik befizetett SZJA-nk és természetesen sok más esetben is.
Zárójelben megjegyezzük, hogy KATA vállalkozóként nincs befizetett SZJA-nk, azonban nyugdíjbiztosítás választása esetén mindez megkerülhető: ennél a terméknél lehet különböző a biztosított és a kedvezményezett személye.
Az adójóváírás főszabálya az, hogy a nyugdíj előtakarékossági pénzügyi termékekkel a befizetéseink 20%-át igényelhetjük vissza a már befizetett adónkból. Tehát ha havonta 20.000 Ft-ot teszünk félre ilyen megtakarításban, akkor havonta 4.000 Ft-ot igényelhetünk vissza az adónkból. Ezzel azonban szerencsére nem kell minden hónapban foglalkoznunk: az éves személyi jövedelemadó bevallásban azonban jelezni kell, hogy ezt vissza akarjuk igényelni, mert ez nem történik meg automatikusan.
Havi 4000 Ft nem tűnik nagy összegnek, azonban évi 48.000 Ft már mindjárt jobban hangzik. Fontos előny még az adójóváírás esetében az is, hogy ez az összeg nem valamilyen központi (vagy személyes) számlán tárolódik akár 10 éven keresztül, hanem a nyugdíj előtakarékosságunk részévé válik, így a jóváírás után ez az összeg is kamatozik (majd kamatosan kamatozik).
Így 15 év alatt az adójóváírásunk nemcsak 15*48.000 Ft lesz (ez sem rossz pénz, főleg ha belegondolunk, hogy egyébként ez befizetett adó lenne csak és a központi költségvetést gazdagítaná), hanem kamatos kamatokkal ennél jóval magasabb összeg.
Miért létezik adójóváírás jelenleg Magyarországon?
A nyugdíj előtakarékosság és még az egyértelműen pozitív állami támogatás, ami erre jár, is riasztó sokaknak, akik hallottak róla vagy nekik személyesen a 2012-es magánnyugdíjpénztár államosítás / megszüntetés keserű szájízt hagyott maga után.
Azonban a jelenlegi rendszerben az állami adójóváírás nem annak egy eszköze, hogy a magyar állam beleszóljon a nyugdíj előtakarékossági formákba. Ezt egyébként nem is tehetné meg, mert a korábbi magánnyugdíjpénztárral ellentétben a jelenlegi nyugdíj előtakarékossági formákat a nettó, tehát már teljesen a „mi kontrollunk alatt álló” pénzünkből, saját döntésünkből fektetjük be, méghozzá teljesen privát cégek (biztosítótársaságok, bankok) által kínált pénzügyi termékekbe.
Az állami segítség okát tehát máshol kell keresnünk. Igyekszünk nagyon röviden fogalmazni: az állami nyugdíjrendszer a csökkenő népesség és az elöregedő társadalom jelenségei miatt nagy gondban lesz, már a közeljövőben: ezek a problémák pedig már elkezdődtek: a nyugdíj az előzőleg fizetéseink átlagának alacsonyabb százaléka, mint akár 10 évvel ezelőtt.
Mivel az állam ezzel nagyon is tisztában van, igyekszik finoman arra vezetni az állampolgárokat, hogy készüljenek fel az idős korra és az öngondoskodásra, mert bár az állami nyugdíjrendszer minden bizonnyal túl fog élni, könnyen lehet, hogy hamarosan egyre kevésbé tudja majd fedezni a nyugdíjasok összes költségét.
Ugyanitt hadd jegyezzük meg, hogy az a mítosz, hogy nyugdíjas korunkban a költségeink csökkennek, nem igazán állja meg a helyét: olyan extra költségekre kell felkészülni, mint a gyógyszerek és más egészségügyi kiadások megnövekedése. Sokak szerint az állami intézmények egyre kevésbé fogják tudni ellátni „all inclusive” szerepüket, vagyis egyre kevésbé lesznek alkalmasak arra, hogy teljes oktatást, egészségügyi ellátást és nyugdíjat kínáljanak az előkövetkezendő években, évtizedekben.
Szerintünk érdemes realistának lenni és ha van rá lehetőség, előre gondolkodni és felkészülni az elkövetkező időszakra.
És lássuk a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) hátrányait is
A nyugdíjról elsősorban a biztonság, a konzervatív pénzügyi termékek jutnak az ember eszébe: míg 18 évesen kevesen gondolnak a következő évtizedekre és arra, hogy mi lesz, ha elköltik a havi zsebpénzüket, ez a következő évtizedekben igencsak megváltozik a legtöbbek esetében. Hiszen egyetem alatt egy haver vagy jó barát szófáján lakni néhány hónapig nem egy nagy dolog, de igen ritka, aki így képzeli el a 40-es, 50-es vagy éppen a nyugdíjas éveit.
Ilyen szempontból a nyugdíj előtakarékossági számla nem egy igazán nyugdíjas-barát pénzügyi termék, mert akár az is előfordulhat, hogy nem megfelelő befektetések esetén akár pénzt is lehet veszíteni ezzel.
Mindez azért van így, mert a nyugdíj előtakarékossági számla gyakorlatilag egy értékpapírszámla – és semmi több. Nem jár hozzá személyes tanácsadó vagy megkötések azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzt lehet, szabad, érdemes elhelyezni itt.
Ez a termék akkor működik igazán, ha az ember komoly pénzügyi fegyelemmel rendelkezik (nem felejti el a rendszeres befizetéseket, tudja, mekkora összeget akar ide elhelyezni stb.
De még ennél is fontosabb, hogy a számla tulajdonosa komolyan képzett és tapasztalt legyen pénzügyi téren (ezt azért említjük a hátrányok között, mert ilyen tudást megszerezni hosszú időbe telik és a legtöbben soha életükben nem jutnak el ide), hiszen enélkül csak egy üres számlája lesz legalább 10 évig.
Csakúgy, mint a többi nyugdíj előtakarékosság, itt is legalább 10 évre kell elköteleződnünk és a nyugdíjba vonulásunk napján kapjuk kézbe a megtakarításunk.
Sokan komoly pénzügyi képzettség nélkül is a nyugdíj előtakarékossági számlát választják. Ők általában egyszerű termékeket választanak, mint valamilyen típusú állampapírt és a választás azért különbözik egy másik értékpapír számlától, mert adójóváírást lehet igénybe venni rá.
(Kezdőkép: pixabay)
