2020. 09. 19., szombat, 16:16
A kissé hidegebb őszi estéken is érdemes az eget kémlelni.
Az hűvösebb hajnalokon látható már az állatövi fény, főleg sötét égboltú helyszínről. Előtűnnek a téli csillagképek is, az Orion már jól látható, alatta a Nagy Kutya és az északi félteke legfényesebb csillaga, a Szírius is vibrál.
A fénykúpot napkelte előtt kb 2,5-1,5 órával keressük a keleti égbolton. A kúp a kelő Oroszlán felől jobbra dőlve a Orion irányába mutat.
A Zselic Csillagparkban a sötét égbolton nagyon jól látni már az állatövi fényt. Mielőtt kitelepülnénk csillaglesésre, érdemes tájékodni, hogy mely területek tartoznak most a lezárt területek közé, ugyanis még tart a vadászidény.
Az alkonyi holdsarló 19-én 7,6 százalékos megvilágításával könnyen észrevehető. Nagyjából 40 perccel napnyugta után érdemes keresni a holdsarlót, ami ekkor közel 7 fokos magasságban jár.
Szeptember 22-én átlépünk a csillagászati őszbe.
Bár hosszúra nyúlt a nyár, azonban az egyre hosszabb éjszakák a valódi ősz közeledtét jelzik. Idén szeptember 22-én 15:31-kor éri el a bolygónk a Nap körüli pályáján az őszt jelző pontot, ezen a napon lesz a nap-éj egyenlőség.
25-én este Hold-Szaturnusz-Jupiter hármas együttállást figyelhetünk meg a déli égbolt alján. A csodás trió éjfél körül nyugszik le.
A Mars október elején éri el a legnagyobb fényességét, de szeptember második felében is egyre feltűnőbb a vörös ragyogása. A bolygószomszédunk kora este felkel már, így egész éjjel tudjuk észlelni.
Egyre több Taurida meteort figyelhetünk meg a hónap vége felé közeledve. Bár viszonylag kevés meteort figyelhetünk meg, de azok igen fényes tűzgömbök.