2020. 05. 06., szerda, 17:15
Túl vagyunk már a szeszélyes áprilison, remélhetőleg a fagyoknak is búcsút mondhatunk, így már érdemes elkezdeni udvarunk, erkélyünk virágosítását különböző egynyári, illetve évelő növényekkel.
Ennek a folyamatnak sokan már március közepén-végén nekiálltak, viszont a hirtelen jött fagyok nem tettek jót a növényeknek, most azonban nyugodt szívvel hozhatjuk fel a szeretett növényeinket a pincéből, de a házból is kipakolhatjuk őket, hogy május és október között az udvarunkat díszítsék.
Mikor rakjuk ki a szabadba a növényeket?
Márciusban, a jó idő beköszöntével sokan elcsábultak, és már kirakták az átteleltetett növényeket, de mivel nem számítottak a márciusi fagyokra, sok növény megfázott, megfagyott és károsodott, sok el is pusztult, ezért érdemes türelemmel kivárni azt, hogy megszűnjenek az éjszakai fagyok. A leandereket már március közepén, végén ki lehet vinni a szabadba, mivel mínusz 5-10 fokig bírják a strapát, de az alatt már károsodhatnak, és félő, hogy elfagynak. De a legtöbb növény, mint a muskátli, a murvafürt, esetleg a levendula, a pálmafa, a citromfa is csak abban az esetben helyezhető újra a szabad levegőre, ha a nappali hőmérséklet tartósan eléri a 10 fokot, és nincsenek éjszaka fagyok.
Igények és adottságok, vagyis, mit hova tegyünk?
A növények szépségén és tartósságán sok múlik, hiszen, ha nem vesszük figyelembe azok igényeit, akkor bizony gyakran kell újat vásárolnunk és cserélgetnünk azokat. Érdemes tehát vásárlás előtt mindig figyelembe venni, hogy az udvarunk melyik részén helyezzük el őket, vagy hogy az erkélyünk éppen mennyi napfényt kap a nap során, mennyire éri a szél… stb. Amennyiben az ablakunkat folyamatosan tűzi a nap, érdemes a szárazságot és a nagy mennyiségű napfényt tűrő növényeket választanunk, például pozsgásnövényeket, melyek balkonládákban is jól érzik magukat. Fontos a tájolásra is figyelni, a déli fekvésű erkélyekre, illetve udvarokra a meleget tűrő növényeket érdemes választani, mint például a levendula, a leander, a muskátli, a murvafürt és a petúnia, amiket a meleg és a sok napfény miatt reggel és este is locsolni kell. A nyugati fekvésű helyeket is sok napsütés érheti, viszont a virágokat károsíthatja az erős szél, valamint az eső, ezért olyan növényeket kell választani, melyek szeretik az erős napfényt és a sok vizet is: például a záporvirág és a leander. A keleti fekvésű helyekre inkább az árnyékot és sok vizet kedvelő növényeket válasszuk, mint a fukszia. Az északi fekvésű helyekre kevés napsütést, félárnyékot kedvelő virágokat és örökzöldeket helyezzük, mint a páfrány, az árnyékliliom, a hortenzia, a pálmafélék, valamint a tuja. Ember legyen a talpán, aki mindezt első alkalommal meg tudja jegyezni, de higgyük el, gyakorlat teszi a mestert!
Érdemes figyelni a balkonládára, annak minőségére és méretére is, érdemes kicsit nagyobb helyet hagyni a növények között, ezzel biztosíthatjuk a virágok életterét, és azt, hogy a nyár folyamán megfelelően tudjanak növekedni. Amennyiben túl keskeny ládát választunk, a virág földje hamar kiszáradhat, az átmelegedett földben pedig könnyen megéghetnek, roncsolódhatnak a növény gyökerei. Továbbá érdemes alul lyukas edényeket, ládákat venni, mert, ha túl sok vizet kapnak egyes virágok, akkor a gyökerek hamar elrothadhatnak a földben, ami akár egy nagyobb esőzés során is megtörténhet.