2018. 10. 20., szombat, 07:44
Vendel napja somogyi pásztorünnep volt. Göllében egy múlt századi jószágvészre emlékezve ezt a napot fogadott ünnepnek tartják, nem mennek dolgozni, misén vesznek részt. A miséről hazavitt szenteltvizet az állatok itatójába öntötték.
Szent Vendel kultusza német földről került át hozzánk, először a német telepes községekben terjedt el. Tiszteletét főleg Padányi Bíró Márton veszprémi püspök szorgalmazta, ennek következtében egyházmegyéje területén, így Somogyban is igen sok 18. században épült templomunk, kápolnánk kapott Szent Vendel titulust (pl. Attala, Bize, Drávatamási, Gölle, Kaposfő, Kőkút, Nágocs, Ordacsehi, Pusztaszemes, Somogycsicsó, Szőcsénypuszta, Zselidkisfalud). A püspök szerint a királyfiból remetévé, pásztorrá lett Vendel a földművelő és pásztorkodó magyar nép egyik legfőbb patrónusa.
| Szent Vendel szobra a barokk korszakban készült és Toponáron található |
|
A legenda szerint Vendelnek egy botja is volt, és ahová azt a földbe leszúrta, ott víz fakadt fel a földből. Végül a tholei kolostor apátjának választották és pappá szentelték. Halála után (614-ben), sírja fölé kis kápolnát emeltek, utóbb ekörül nőtt ki St. Wendel városka. Európa-szerte egyébként mintegy 1500 templom lett Vendelről elnevezve, ebből 160 vált zarándokhellyé az évek során. |
A jószágtartó gazdák, pásztorok, első helyen közülük is a juhászok védőszentként tisztelték, jószágvész idején hozzá fordultak segítségért, fogadalomból kápolnákat, szobrokat állítottak tiszteletére. Számos útszéli, legelő melletti Vendel-szobor áll ma is, érdekes, hogy a dunántúliak a szentet Rajna-vidéki rokokós pásztoröltözetben, az alföldiek viszont magyaros pásztorruhában (ingben, gatyában, cifra szűrben, tarisznyával, széles karimájú juhászkalappal) ábrázolják.
Göllében egy múlt századi jószágvészre emlékezve ezt a napot fogadott ünnepnek tartják, nem mennek dolgozni, misén vesznek részt a Szent Vendel tiszteletére szentelt temetői kápolnánál. Másutt is szoktak pásztormiséket tartani, régen még az állatokat is a szent szobra elé hajtották, itt a pap litániát tartott és áldást osztott. A miséről hazavitt szenteltvizet az állatok itatójába öntötték, a néphit szerint ez megvédi a jószágot a betegségtől.
Zamárdiban egy állatpestis emlékére tették meg a Vendel-napot fogadott ünnepnek. Vendel-nap délelőttjén a község állataiért mondott szentmisén vettek részt, s utána dolgozni mentek, de az állatok nélkül. A lovakat nem fogták be, s minden jószágnak több abrakot adtak.
Somogyszentpálon az 1836-os állatvész emlékére lett fogadalmi nap. Ekkor még baromfit sem vágtak, s az állatokat sem fogták be.
| Szent Vendel |
|
Legkorábbi életrajzai 1417. után jelentek meg és a következő történetet tartalmazzák: skót herceg volt, de titokban elhagyta a királyi udvart, és Rómába zarándokolt. Visszafele utazva Westrich mellett egy kis házikóban telepedett meg és koldulással kereste kenyerét. Amikor egy birtokos megfeddte tétlenségéért, pásztornak szegődött el. Később egy csoda rávette földesurát, hogy engedje meg Vendelnek a remete életmódhoz való visszatérést. Szent életmódjának a híre elterjedt. Számos földműves kereste fel, hogy beteg jószágait megáldja. Végül a tholei kolostor apátjának választották és pappá szentelték. Sírja fölé kis kápolnát emeltek, utóbb ekörül nőtt ki St. Wendel városka. |
| kalendarium.hu |
