2017. 04. 15., szombat, 11:20
Húsvéttal véget ér a böjt, a 40 napos húsmentes időszak után végre ehetünk húst és tojást! A húsvéti sonka nálunk nagyobb hangsúlyt kap. A hagyományos paraszti családoknál a téli disznóölésekkor készült a sonka, majd tipikusan a kora tavaszi böjt időszakában volt füstölés vagy érlelés alatt.
A böjt során azt elfogyasztani nem lehetett, így legelőször húsvétkor kerülhetett a finom sonka az asztalra. Valószínűleg ez lehet az alapja, hogy ilyen kitüntetett szerepe van. (Azt se felejtsük el, hogy hajdanán nem volt az mindennapos, hogy az egyszerű családok húst fogyaszthattak volna, főleg nem a sertés legnemesebb részét.) Van, aki szerint egyszerű, praktikus okok állnak a húsvéti sonka hagyománya mögött: ez volt az egyik legbecsesebb húsféleség, nem volt hűtőszekrény, húsvét körül készült el, és el kellett fogyasztani.
Elkészítése:
Ha eléggé sós, szép parasztsonka darabot vásároltunk, akkor áztassuk be legalább 3-4 órára hideg vízbe. De hagyhatjuk benne akár egész éjszakára is, ha tudjuk, cseréljük ki párszor a vizet. Öntsük le a vizet róla és öntsük fel friss hideg vízzel. Tegyünk a vízbe egy félbevágott fokhagyma fejet, egy megpucolt és félbevágott vöröshagyma fejet. Pár darab babérlevelet, fekete borsot és borókabogyót. De akár tehetünk bele borecetet is, fehérbort vagy leveszöldségeket is.
Tegyük fel a legkisebb lángra, és szép lassan melegítsük föl. Forrástól számítva főzzük puhára (ahány kilós, annyi óráig). A sonka formájától, méretétől, minőségétől függően a főzési idő változhat. Ezért főzés közben ellenőrizzük időnként a készültségét. Vegyük le a tűzről és a saját levében hagyjuk kihűlni. A kihűlt léből vegyük ki a sonkát, a levet zsírtalanítsuk le és szűrjük le. A sonkát tálaljuk tormával, majonézzel, mustárral, friss zöldségekkel és főtt tojással.
A sonka levét használjuk fel levesek, főzelékek, rizottók készítésére.