2016. 12. 31., szombat, 03:30
Hol legyen nagybetű, hol kisbetű? Mit írunk egybe és mit külön? Nem olyan egyszerű a "búékolás", de elrontani sem lehet nagyon. Megmutatjuk, kattintson!
A meglévő szabályok szerint az ünnepek neveit kisbetűvel kell írni. pl.: karácsony, pünkösd, újév, március tizenötödike.
A nagybetűs írásmód a fenti szabály ellenére terjed, valószínűleg az egyes ünnepek erős pozitív érzelmi töltése miatt (lásd: Anyák Napja). Egyházi ünnepek írásánál ugyancsak a pozitív töltés befolyásolhatja azokat, akik nagybetűvel írják le például a Mindenszenteket, a Virágvasárnapot, de ugyanígy a Karácsonyt, Pünkösdöt is. Erre szakkifejezés is van már, mégpedig az “érzelmi alapú nagy-kezdőbetűsítés”.
A legfontosabb az egészből most az, hogy magánjellegű közlés esetén senki nem hibáztatható, ha például az Újévet nagy ú-val írj, de mondjuk egy céges üdvözlőlapon már nem illik.
Na és mikor írjuk egybe, és mikor külön az újévet/új évet?
Ha az év első napjára mint ünnepre gondolunk, akkor egybe kell írni (újév napja, azaz január elseje), ha pedig a hamarosan kezdődő, illetve rövid idő óta tartó évre gondolunk – mivel ilyenkor az új szó jelző, és a jelzős szerkezeteket külön írjuk – , az új évet válasszuk.
Jókívánságunk minden érvényes helyesírási szabálynak megfelel, ha így írjuk:
Boldog új évet kívánok!
Vagy:
B.ú.é.k.!
Igaz, ez utóbbi már önálló nyelvi formulává vált, és bár az eredeti szabályok szerint nem kellene naggyal írni az egyes betűket (hiszen rövidítésről van szó, nem mozaikszóról), a B.Ú.É.K. vagy a BÚÉK is elmegy: a csupa nagybetűnek figyelemfelhívó szerepe van, a pontok elhagyása pedig a betűk összetartozását fejezi ki.
Mint látható, nincs mitől tartani, túl nagyot nem tévesztünk, bárhogy is írjuk le jókívánságainkat. Legyen boldog 2017-es évük!
