2016. 02. 14., vasárnap, 08:20
Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelki betegek és az epilepsziával élők védőszentje. Világszerte, de főleg az angolszász országokban Bálint napján, február 14-én tartják a Bálint-nap ünnepét.
Magyarországon az angol nyelvű elnevezés közvetlen átvétele miatt sokak számára, mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket.
A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Mielőtt Szent Bálintot keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, a hite erejével a börtönőr vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.” Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata.
A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek.
Ennek a napnak a népszerűsége a virágkereskedésnek és különösen az ezt szolgáló reklámoknak köszönhetően megnövekedett. A napot átszövi sok hagyomány, ugyanúgy, mint az 1990-es években népszerűvé lett, az USA-ból és Írországból átvett Halloweent.
Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek körében Szent Bálint igen népszerű volt, gyakran ábrázolták. Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon, a Bóly közelében fekvő Töttös, Szent Erzsébet-templomának mennyezetén pedig ma is látható Bálint freskója.
Cikó központjában régi kereszt áll, két oldalán német öltözetben Szent Vendel hitvalló, a pásztorok védőszentje és Szent Bálint.
Az ország magyar lakói is számon tartották a szentet. A „nyavalyatörésre” (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett Bálint keresztet, vagy más néven frászkeresztet.
A népi hagyomány szerint, ha Bálint-napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon választanak párt a verebek, vagy, hogy ekkor jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Voltak olyan területek, ahol ezen a napon szokás volt a madarakat etetni.
